PLANTE man oli laekem blong kakae ol defdefren kaen kakae. Be sam man oli mas fosem olgeta blong no kakae sam kakae. Ol man ya oli nogud long sam kakae, olsem Emily we yumi tokbaot antap. Nem blong sik we Emily i kasem, hem i anaphylaxis. Hem i wan sik we i save kilim man i ded. Be, plante kakae we man i nogud long hem i no mekem hem i kasem strong sik we Emily i kasem.

Long ol yia we i jes pas, namba blong ol man we oli ting se oli nogud long sam kakae, mo kakae i spolem olgeta, i go antap. Be sam man blong stadi oli faenemaot se, taem ol man ya oli go jekap, oli faenem se i gat smol man nomo we oli nogud long sam kakae.

“Tok ya ‘kakae we yu nogud long hem’ i no gat wan stret mining blong hem.” Hemia wan ripot we buk ya The Journal of the American Medical Association i mekem. Dr. Jennifer J. Schneider Chafen i lidim grup blong ol saentis we oli mekem ripot ya. Be plante man we oli stadi long sik ya oli bilif se samting we i mekem man i stat blong nogud long wan kakae, hemia ol haf blong bodi we oli faet blong blokem ol sik.

Plante taem wan man i nogud long wan kakae from protin we i stap long kakae ya. Ol haf blong bodi we oli faet blong blokem sik, oli ting se protin we i stap long kakae ya i save spolem man. Taswe, taem wan protin olsem i go insaed long bodi, bambae ol haf blong bodi we oli faet blong blokem sik, oli wokem sam soldia blong bodi we oli kolem IgE (Immunoglobulin E) blong i blokem protin ya blong i no spolem man. Mo taem man i kakae sem kakae ya bakegen, ol soldia blong bodi we oli bin stap, oli sakemaot sam kemikol, olsem kemikol ya histamine.

Taem man i no sik, kemikol ya histamine i mekem se ol haf blong bodi we oli faet blong blokem sik, oli wok gud. Be from sam risen we i no isi blong kasemsave, samting we ol soldia blong bodi (IgE) i mekem blong sakemaot kemikol ya histamine i mekem man i sik taem hem i kakae wan kakae we hem i nogud long hem.

Hemia nao risen from wanem faswan taem we yu kakae wan kakae yu no sik, be taem yu kakae bakegen yu sik.

Kakae we i save spolem yu, hem i olsem kakae we yu nogud long hem, hem i save mekem yu sik tu. Be samting we i defren se, kakae we i spolem yu i kamaot from samting we bel blong yu  i mekem, i no ol soldia blong bodi we i mekem. I had blong bel blong yu i tantanem ol kakae, maet from bodi blong yu i no gat i naf kemikol ya enzyme, no from bel blong yu i no save tantanem kemikol we i stap long kakae we yu kakae. Eksampol, wan kaen suga we i stap long melek we nem blong hem laktos, i save spolem man sipos bel blong hem i no wokem i naf kemikol ya enzyme blong i tantanem suga ya.

From we i no ol soldia blong bodi we i mekem se wan kakae i save spolem yu, faswan taem we yu kakae wan kakae olsem, bambae yu mas sik long hem. Hemia i dipen tu long hamas kakae we yu kakae. Sipos yu tekem smol nomo i oraet, be sipos yu tekem tumas yu save sik from. Hemia i defren long kakae we yu nogud long hem, from nating se yu tekem smol nomo be yu save sik bigwan from.

Sipos yu nogud long sam kakae, bambae yu skras, trot, ae, mo tang i solap, bel i soa we yu wantem traot, yu traot, bel i ron. Mo samting we i moa nogud hemia se, blad presa blong yu bambae i godaon, hed i raon, ae i dak, mo yu save kasem hatatak. Ol saen blong sik ya anaphylaxis oli save kam bigwan moa kwiktaem, mo i save mekem man i ded.

Man i save nogud long eni kaen kakae nomo. Be plante long ol kakae we man i nogud long hem hemia, melek, eg, fis, naura, pinat, soybin, ol nat, mo wit. Nating se wan bigman no smol pikinini, be tugeta i save nogud long wan kakae. Long ol stadi we oli mekem oli faenemaot se, sik ya i pas tru long famle. Wan pikinini i save kasem sik ya sipos papa no mama blong hem i kasem. Plante pikinini oli no moa kasem sik ya taem oli kam bigman.

Saen blong kakae we i spolem yu i no denja tumas olsem saen blong kakae we man i nogud long hem. Taem yu kakae wan kakae we i spolem yu, bambae bel i soa, i solap, i gat gas long hem, yu kasem stikmasel, hed i soa, yu no harem gud. Maet sam long ol kakae we plante taem i save spolem man, hemia, ol kakae we oli wokem long melek, flaoa, alkol, is, mo kluten, wan protin we i stap insaed long wit.

Sipos yu ting se yu nogud long wan kakae no wan kakae i spolem yu, i gud yu go luk wan dokta we i save moa long sik ya. I nogud yu wan nomo yu ting se yu nogud long wan kaen kakae, nao yu no moa tekem kakae ya. Yu save spolem bodi blong yu we yu no luksave, from yu stap tekemaot sam gudfala samting we bodi blong yu i nidim.

I nogat wan stret tritmen blong tritim man we i nogud long sam kakae. Samting we i gud blong mekem hemia se, man i mas lukaot blong no kakae ol kakae we hem i nogud long hem. * Sipos yu kasem wan long tufala sik ya, samting we i save givhan long yu hemia se, yu katemdaon kakae blong yu mo hamas taem we yu kakae. Samfala oli jusum tu, blong no kakae ol kakae we oli no sua long hem, be maet blong smoltaem nomo sipos kakae ya i no spolem olgeta tumas.

Sipos yu nogud long sam kakae no sam kakae i stap spolem yu, bambae yu glad blong save se plante we oli olsem yu oli lanem olsem wanem blong lukaot long olgeta wan, mo oli harem gud yet blong kakae plante defdefren kakae.