Skip to content

Yi xósɛxweta ɔ jí

XÓTA NǓKPLƆ́NKPLƆ́N TƆN 40

“Ðo mɛ gěgé dɔn wá nǔ jlɔ́jlɔ́ li jí wɛ”

“Ðo mɛ gěgé dɔn wá nǔ jlɔ́jlɔ́ li jí wɛ”

“Mɛ e ɖo mɛ gěgé dɔn wá nǔ jlɔ́jlɔ́ li jí wɛ lɛ́ é ná nɔ kɔ́n sunví lɛ́ ɖɔhun káká sɔ́yi.”—DAN. 12:3, nwt.

HAN 151 É ná ylɔ́

XÓNUSƆ́ÐÓTE *

1. Nǔ e sɔ́ akpakpa mɛ é tɛ́ lɛ́ ka ɖo te kpɔ́n mǐ ɖo Axɔ́súɖuɖu xwe afatɔ́n tɔn ɔ hwenu?

 HWENU e è ná jɛ mɛ lɛ́ fɔ́n sín kú jí ɖo ayǐkúngban jí fí, ɖo Axɔ́súɖuɖu xwe afatɔ́n tɔn Klísu tɔn hwenu é ná jí wǔ kpɔ́n! Akpakpa ɖo mɛ ɖěɖěe mɛ vívɛ́ná yětɔn lɛ́ kú lɛ́ é sɔ́ wɛ, bónú yě ná lɛ́ mɔ yě. Lěe nǔ nɔ cí nú Jexóva lɔmɔ̌ é nɛ́. (Jɔb. 14:15) Dǒ nukún awǎjijɛ e mɛ mɛ bǐ ná ɖe ɖo ayǐkúngban ɔ jí, hwenu e è ná fɔ́n mɛ vívɛ́ná yětɔn lɛ́ sín kú é mɛ kpɔ́n! Lěe mǐ ko mɔ gbɔn ɖo xóta e wá yi é mɛ é ɔ, “mɛ ɖagbe lɛ́,” énɛ́ wɛ nyí mɛ ɖěɖěe sín nyǐkɔ è wlán dó gbɛwéma ɔ mɛ lɛ́ é ɔ, è “ná fɔ́n yě sín kú, bo ná ná yě gbɛ mavɔmavɔ.” (Mɛ. 24:15; Jaan 5:29) Vlafo mɛvívɛ́ mǐtɔn lɛ́ gěgé ná ɖo mɛ ɖěɖěe è ná fɔ́n sín kú jɛ nukɔn dó ayǐkúngban jí lɛ́ é mɛ. * Gɔ́ ná ɔ, “mɛ nyanya lɛ́” “ná fɔ́n sín kú, bónú Mawu ná ɖó hwɛ nú yě”; yě mɛ énɛ́ lɛ́ ɖě wɛ nyí mɛ ɖěɖěe ali ɔ ma hun ná sɔmɔ̌ bónú yě tuun Jexóva, alǒ sɛn ɛ cóbó kú ǎ lɛ́ é.

2-3. (a) Lěe è ɖɔ gbɔn ɖo Ezayíi 11:9, 10 mɛ é ɔ, nɛ̌ tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn ɖaxó hú gǎn e è ma ko bló kpɔ́n ɖo ayǐkúngban jí ǎ é ka ná yi gbɔn? (b) Étɛ́ lɛ́ mǐ ka ná gbéjé kpɔ́n ɖo xóta élɔ́ mɛ?

2 É ná byɔ́ ɖɔ è ní kplɔ́n nǔ mɛ énɛ́ lɛ́ e è ná fɔ́n sín kú lɛ́ é bǐ. (Eza. 26:9; 61:11) Énɛ́ wú ɔ, tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn ɖaxó hú gǎn e è ma ko bló kpɔ́n ɖo ayǐkúngban jí ǎ é wɛ è ná bló. (Xa Ezayíi 11:9, 10.) Aniwú? Nǔ e wú wɛ é ɖokpó wɛ nyí ɖɔ, é ná byɔ́ ɖɔ mɛ nyanya ɖěɖěe è ná fɔ́n sín kú lɛ́ é ní kplɔ́n nǔ dó Jezu Klísu, tuto Axɔ́súɖuto ɔ tɔn, gbɛxixɔ ɔ, kpó xó tají e ɖo atɛ jí bo kúnkplá nyǐkɔ Jexóva tɔn kpó Nǔbǐwúkpétɔ́ e é nyí é kpó wú. É tlɛ ná byɔ́ ɖɔ mɛ ɖagbe lɛ́ ní kplɔ́n nǔ e Jexóva kplɔ́n togun tɔn kpɛɖé kpɛɖé dó linlin e é ɖó dó ayǐkúngban ɔ wú lɛ́ é wú é. Gbejínɔtɔ́ énɛ́ lɛ́ ɖé lɛ́ ko kú xóxó cóbɔ è wlán Biblu ɔ kpé. Nǔ gěgé wɛ ɖo te kpɔ́n mɛ nyanya lɛ́ kpó mɛ ɖagbe lɛ́ kpó bǐ bɔ yě ná kplɔ́n.

3 Ðo xóta élɔ́ mɛ ɔ, mǐ ná ɖɔ xó dó nǔkanbyɔ́ élɔ́ lɛ́ jí: Nɛ̌ è ka ná wa azɔ̌ mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn ɖaxó énɛ́ gbɔn? Ényí mɛ lɛ́ yí wɛn ɔ ganjí ɔ, étɛ́ ka ná jɛ? Yě ma ka yí ganjí ǎ ɔ, étɛ́ ka ná jɛ? Xósin nǔkanbyɔ́ énɛ́ lɛ́ tɔn ɖo tají tawun nú mǐ égbé. Lěe mǐ ná wá mɔ gbɔn é ɔ, nǔɖɔɖayǐ e ɖo wěma Daniyɛ́li kpó Nǔɖexlɛ́mɛ kpó tɔn mɛ, bo sɔ́ akpakpa mɛ é ɖé lɛ́ ná d’alɔ mǐ bɔ mǐ ná jlá nukúnnúmɔjɛnǔmɛ e mǐ ɖó dó nǔ e ná jɛ hwenu e è ná fɔ́n mɛ lɛ́ sín kú é wú é ɖó. Jɛ nukɔn hwɛ̌ ɔ, mi nú mǐ ní ɖɔ xó dó nǔɖɔɖayǐ e sɔ́ akpakpa mɛ, bo ɖo Daniyɛ́li 12:1, 2 mɛ é jí.

“MƐ E ÐO AMLƆ DƆ́ WƐ ÐO KƆ́ GLƆ́ LƐ́ É . . . NÁ FƆ́N”

4-5. Étɛ́ Daniyɛ́li 12:1 ka ɖe xlɛ́ dó azǎn gǔdo gúdo tɔn lɛ́ wú?

4 Xa Daniyɛ́li 12:1. Wěma Daniyɛ́li tɔn ɖe nǔ ɖěɖěe ná jɛ ɖo azǎn gǔdo gúdo tɔn lɛ́ mɛ, bo sɔ́ akpakpa mɛ lɛ́ é xlɛ́ ɖěbɔdóɖěwú. Ði kpɔ́ndéwú ɔ, Daniyɛ́li 12:1 ɖe xlɛ́ ɖɔ Micɛ́li e nyí Jezu Klísu é “nɔ nya xɛ ɖo togun [Mawu tɔn] jí.” Akpáxwé nǔɖɔɖayǐ ɔ tɔn énɛ́ jɛnu ɖo 1914 hwenu e è sɔ́ Jezu b’ɛ húzú axɔ́sú nú Axɔ́súɖuto Mawu tɔn ɖo jǐxwé é.

5 Amɔ̌, è lɛ́ ɖɔ nú Daniyɛ́li ɖɔ Jezu “ná wá,” alǒ sí te, bɔ hwenu e é ná sí te dó é ná nyí “akpɔmimɔ sín hwenu ɖé” “bɔ nǔ e ná jɛ akɔta énɛ́ ɔ hwenu ɔ, ɖě ná ko jɛ kpɔ́n sín hwenu e akɔta ɖě lɛ́ ko jɔ é ǎ.” “Wǔvɛ́ ɖaxó” e xó è ɖɔ ɖo Matíe 24:21 mɛ é wɛ nyí “akpɔmimɔ sín hwenu” énɛ́. Jezu ná sí te, alǒ ná wa nǔɖé dó jɛ hun dó togun Mawu tɔn jí, ɖo vivɔnu akpɔmimɔ sín hwenu ɔ tɔn; énɛ́ wɛ nyí ɖo Aamagedɔ́ni hwenu. Togun Mawu tɔn wɛ wěma Nǔɖexlɛ́mɛ tɔn ylɔ́ ɖɔ “mɛ wɔ̌búwɔ́bú” e “è dó ya ɖaxó ɔ ná lɛ́ é.”—Nǔɖe. 7:9, 14.

6. Hwenu e mɛ wɔ̌búwɔ́bú ɔ ná ko xo wǔvɛ́ ɖaxó ɔ zlɛ́ gúdo é ɔ, étɛ́ ka ná jɛ? Tínmɛ. (Lɛ̌ kpɔ́n ““Nǔ e nǔxatɔ́ lɛ́ kanbyɔ́ lɛ́ é,” éé ɖo Atɔxwɛ élɔ́ mɛ bo ɖɔ xó dó fínfɔ́n sín kú dó ayǐkúngban jí wú é.)

6 Xa Daniyɛ́li 12:2, nwt. Étɛ́ ka ná jɛ hwenu e mɛ wɔ̌búwɔ́bú ɔ ná xo akpɔmimɔ sín hwenu énɛ́ zlɛ́ é? Ð’ayǐ ɔ, mǐ nɔ lin ɖɔ Daniyɛ́li 12:2 dó gesí fínfɔ́n sín kú jǐxwé tɔn kpó wɛnɖagbejíjlázɔ́ e kɛntɔ́ mǐtɔn lɛ́ ɖibla ɖó te ɖo 1918, b’ɛ ka lɛ́ wá yi nukɔn é kpó. Amɔ̌ din ɔ, mǐ mɔ nukúnnú jɛ mɛ ɖɔ mɛ ɖěɖěe è ná fɔ́n sín kú ɖo gbɛ yɔ̌yɔ́ e jawě é mɛ lɛ́ é xó ɖɔ wɛ wěmafɔ énɛ́ ɖe. * Étɛ́wú mǐ ka ɖɔ mɔ̌? È lɛ́ zán xógbe “kɔ́ glɔ́” ɔ ɖo Jɔbu 17:16 mɛ, bɔ tínmɛ ɖokpó ɔ wɛ yě bǐ ɖó, énɛ́ wɛ nyí “yɔdo.” Énɛ́ xlɛ́ ɖɔ Daniyɛ́li 12:2 ɖo gesí dó fɔ́n e è ná fɔ́n mɛ lɛ́ sín kú hwenu e azǎn gǔdo gúdo tɔn lɛ́ ná ko fó, bɔ ahwan Aamagedɔ́ni tɔn lɔ ná ko fó gúdo é wɛ.

7. (a) Ali tɛ́ nu è ka ná fɔ́n mɛɖé lɛ́ sín kú, bo ná ná yě “gbɛ mavɔmavɔ” ɖe? (b) Étɛ́wú fínfɔ́n sín kú énɛ́ ka nyɔ́ hú gǎn?

7 Amɔ̌, étɛ́ ɖɔ wɛ Daniyɛ́li 12:2 ka ɖe hwenu e é ɖɔ ɖɔ è ná fɔ́n mɛɖé lɛ́ sín kú, bo ná ná yě “gbɛ mavɔmavɔ” é? Nǔ e ɖɔ wɛ é ɖe é wɛ nyí ɖɔ, mɛ ɖěɖěe fɔ́n sín kú, bo kplɔ́n bo tuun, alǒ ɖo gǎn dó wɛ bá tuun Jexóva kpó Jezu kpó ɖo xwe 1000 ɔ mɛ, lobo ná se tónú nú yě lɛ́ é ná wá mɔ gbɛ mavɔmavɔ. (Jaan 17:3) Fínfɔ́n sín kú élɔ́ ná nyɔ́ hú fɔ́n e è ko fɔ́n mɛɖé lɛ́ wá yi ɖo hwexónu é. (Ebl. 11:35) Aniwú? Ðó mɛ énɛ́ lɛ́ e è fɔ́n sín kú wá yi ɖo hwexónu lɛ́ é lɛ́ wá kú.

8. Étɛ́ mɛ e è ná fɔ́n sín kú é ɖé lɛ́ ka ná wa bɔ “wi ɖě sɔ́ ná nɔ yě ta ǎ káká sɔ́yi”?

8 Amɔ̌, mɛ e è ná fɔ́n sín kú lɛ́ é bǐ ná ba ɖɔ Jexóva ní kplɔ́n nǔ émí ǎ. Nǔɖɔɖayǐ Daniyɛ́li tɔn ɖɔ ɖɔ mɛɖé lɛ́ ná fɔ́n sín kú, bo “ná ɖu winnyá, bɔ wi ɖě sɔ́ ná nɔ yě ta ǎ káká sɔ́yi.” Ðó yě ná xlɛ́ ɖɔ émí nyí gǔfɔ́ntɔ́ wútu ɔ, è ná wlán nyǐkɔ yětɔn dó gbɛwéma ɔ mɛ ǎ, yě ka ná lɛ́ mɔ gbɛ mavɔmavɔ ǎ. É nyɔ́ wa ɔ, “wi ɖě sɔ́ ná nɔ yě ta ǎ káká sɔ́yi,” alǒ, è ná sú kún yětɔn dó bǐ mlɛ́mlɛ́. Hǔn, nǔ e mɛ e è ná fɔ́n sín kú lɛ́ é ná wa ɖo fínfɔ́n sín kú yětɔn gúdo lɛ́ é jí wɛ è ná zɔn dó dó wá gbeta gǔdo tɔn ɔ kɔn dó yě wú ɖɔ wɛ Daniyɛ́li 12:2 ɖe. * (Nǔɖe. 20:12) Mɛɖé lɛ́ ná mɔ gbɛ mavɔmavɔ, mɛ ɖěvo lɛ́ ka ná mɔ ǎ.

“ÐO MƐ GĚGÉ DƆN WÁ NǓ JLƆ́JLƆ́ LI JÍ WƐ”

9-10. Nǔ ɖěvo tɛ́ ka ná jɛ ɖo wǔvɛ́ ɖaxó ɔ gúdo? Mɛ̌ mɛ̌ e ka “ná kɔ́n lánlán lěe jǐnukúnsin nɔ kɔ́n kéze gbɔn é ɖɔhun”?

9 Xa Daniyɛ́li 12:3, nwt. Nǔ ɖěvo tɛ́ ka ná jɛ ɖo “akpɔmimɔ sín hwenu” e ja é gúdo? Gɔ́ nú nǔ e Daniyɛ́li 12:2 ɖɔ é ɔ, wěmafɔ 3gɔ́ ɔ lɛ́ kɛ nu dó nǔ ɖěvo e ná jɛ ɖo wǔvɛ́ ɖaxó ɔ gúdo é wú.

10 Mɛ̌ mɛ̌ e ka “ná kɔ́n lánlán lěe jǐnukúnsin nɔ kɔ́n kéze gbɔn é ɖɔhun”? Matíe 13:43 d’alɔ mǐ bɔ mǐ mɔ nǔ jɛ mɛ e xó ɖɔ wɛ è ɖe lɛ́ é wú; é ɖɔ: “Ðo hwenɛ́nu ɔ, nǔjlɔ́jlɔ́watɔ́ lɛ́ ná kɔ́n lánlán hwesivɔ́ ɖɔhun ɖo Axɔ́súɖuto Tɔ́ yětɔn tɔn mɛ.” Nǔ e lɛ́ lɛ̌ dó xó énɛ́ lɛ́ é xlɛ́ ɖɔ “Axɔ́súɖuto ɔ sín vǐ lɛ́” xó ɖɔ wɛ Jezu ɖe, énɛ́ wɛ nyí nɔví yí ami dó ɖe tɔn e ná w’azɔ̌ xá ɛ ɖo Axɔ́súɖuto jǐxwé tɔn mɛ lɛ́ é. (Mat. 13:38) Hǔn, mɛ yí ami dó ɖe lɛ́ kpó azɔ̌ e yě ná wa ɖo Axɔ́súɖuɖu xwe afatɔ́n tɔn ɔ hwenu é kpó xó ɖɔ wɛ Daniyɛ́li 12:3 ná ko ɖe.

Mɛ 144000 lɛ́ ná w’azɔ̌ alɔ ɖo alɔ mɛ xá Jezu Klísu, bɔ yě ná kpé nukún dó tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn e è ná bló ɖo xwe 1000 ɔ mɛ é wú (Kpɔ́n akpáxwé 11)

11-12. Azɔ̌ tɛ́ mɛ 144000 lɛ́ ka ná wa ɖo xwe 1000 ɔ mɛ?

11 Nɛ̌ mɛ yí ami dó ɖe lɛ́ ka ná dɔn “mɛ gěgé wa nǔ jlɔ́jlɔ́ lí jí” gbɔn? Mɛ yí ami dó ɖe lɛ́ ná w’azɔ̌ alɔ ɖo alɔ mɛ xá Jezu Klísu, bɔ yě ná kpé nukún dó tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn e è ná bló ɖo ayǐkúngban jí fí ɖo xwe 1000 ɔ mɛ é wú. Mɛ 144000 lɛ́ ná nyí axɔ́sú, bo ná lɛ́ wa vɔ̌sánúxwlémawutɔ́ sín azɔ̌. (Nǔɖe. 1:6; 5:10; 20:6) Hǔn, yě ná d’alɔ bɔ è ná “gbɔ azɔn nú to lɛ́,” bɔ énɛ́ ná zɔ́n bɔ kpɛɖé kpɛɖé ɔ, gbɛtɔ́ lɛ́ bǐ ná húzú mɛ maɖóblɔ̌. (Nǔɖe. 22:1, 2; Ezek. 47:12) Dǒ nukún awǎjijɛ e mɛ yí ami dó ɖe lɛ́ ná ɖó hwenɛ́nu é mɛ kpɔ́n!

12 Mɛ̌ mɛ̌ e ka ná ɖo “mɛ gěgé” e è ná dɔn wá nǔ jlɔ́jlɔ́ li jí lɛ́ é mɛ? Mɛ ɖěɖěe è ná fɔ́n sín kú lɛ́ é kpó mɛ ɖěɖěe ná xo Aamagedɔ́ni zlɛ́ lɛ́ é kpó, gɔ́ nú vǐ ɖěbǔ e è sixú ji ɖo gbɛ yɔ̌yɔ́ ɔ mɛ lɛ́ é ná ɖo mɛ énɛ́ lɛ́ mɛ. Ðo xwe 1000 ɔ sín vivɔnu ɔ, mɛ e ɖo gbɛ ɖo ayǐkúngban jí lɛ́ é bǐ ná húzú mɛ maɖóblɔ̌. Hwenɛ́nu wɛ è ná sɔ́ bǐki dó wlán nyǐkɔ yětɔn dó gbɛwéma ɔ mɛ, b’ɛ sɔ́ ná nyí kpó klɛnyɔ́ɔ kpó ǎ?

MƐTƐ́NKPƆ́N GǓDO TƆN Ɔ

13-14. Étɛ́ gbɛtɔ́ maɖóblɔ̌ e ɖo ayǐkúngban jí lɛ́ é bǐ ka ɖó ná wa cóbó ná mɔ gbɛ mavɔmavɔ?

13 Mǐ ɖó ná flín ɖɔ, é kún nyí ɖɔ mɛɖé nyí mɛ maɖóblɔ̌ wɛ ná zɔ́n bɔ é ná mɔ gbɛ mavɔmavɔ ɔ afɔjí afɔjí ó. Flín Adámu kpó Ɛvu kpó. Mɛ maɖóblɔ̌ wɛ nú yě có, yě ka ɖó ná xlɛ́ ɖɔ émí nɔ se tónú nú Jexóva Mawu cóbó ná nɔ gbɛ káká sɔ́yi. É ka blá wǔ ɖɔ yě kún kpé wú bo se tónú n’i ó.—Hlɔ̌. 5:12.

14 Nɛ̌ ninɔmɛ mɛ e ɖo ayǐkúngban jí lɛ́ é tɔn ka ná cí ɖo vivɔnu xwe 1000 ɔ tɔn? Mɛ lɛ́ bǐ ná húzú mɛ maɖóblɔ̌. Mɛ maɖóblɔ̌ énɛ́ lɛ́ bǐ ka ná nɔ gǔdo nú acɛkpikpa Jexóva tɔn bǐ mlɛ́mlɛ́ káká sɔ́yi a? Alǒ mɛɖé lɛ́ ná wa nǔ Adámu kpó Ɛvu kpó, éé nyí mɛ maɖóblɔ̌ cóbó ka gɔn gbejí nɔ é ɖɔhun wɛ a? É byɔ́ ɖɔ è ní ná xósin nú nǔkanbyɔ́ énɛ́ lɛ́. Amɔ̌, nɛ̌ è ka sixú kpé wú gbɔn?

15-16. (a) Hwetɛ́nu ali ka ná hun nú gbɛtɔ́ lɛ́ bǐ bɔ yě ná xlɛ́ gbejí e yě ɖe nú Jexóva é? (b) Étɛ́ mɛ mɛtɛ́nkpɔ́n gǔdo tɔn énɛ́ ka ná tɔ́n kɔ dó?

15 È ná glɔ́n Satáan ɖó fí ɖé nú xwe afatɔ́n. Hwenɛ́nu ɔ, é sɔ́ ná kpé wú bo dɔn mɛ ɖě yi bú ǎ. Amɔ̌, ɖo xwe 1000 ɔ gúdo ɔ, è ná ɖe Satáan tɔ́n sín fí e è glɔ́n ɛ ɖó é. Énɛ́ gúdo ɔ, é ná lɛ́ tɛ́n kpɔ́n bá dɔn gbɛtɔ́ maɖóblɔ̌ lɛ́ yi bú. Ðo mɛtɛ́nkpɔ́n énɛ́ hwenu ɔ, ali ná hun nú gbɛtɔ́ maɖóblɔ̌ e ɖo ayǐkúngban jí lɛ́ é bǐ, bɔ yě ná xlɛ́ nyi wɛn ɖɔ émí ba ná jɛ hun dó nyǐkɔ Mawu tɔn kpó Nǔbǐwúkpétɔ́ e é nyí é kpó jí. (Nǔɖe. 20:7-10) Nǔ e yě ná wa hwenɛ́nu é wɛ ná xlɛ́ ɖɔ nyǐkɔ yětɔn ná nɔ gbɛwéma ɔ mɛ káká sɔ́yi alǒ gbɔ.

16 Biblu ɖɔ nú mǐ ɖɔ mɛɖé lɛ́ ná gɔn gbejí nɔ Adámu kpó Ɛvu kpó ɖɔhun, bo ná gbɛ́ acɛ e Jexóva ɖó bo ná kp’acɛ é. Étɛ́ ka ná jɛ dó yě wú? Nǔɖexlɛ́mɛ 20:15 ɖɔ nú mǐ ɖɔ: “Mɛ ɖěbǔ e sín nyǐkɔ è ma ko wlán dó gbɛwéma ɔ mɛ ɖ’ayǐ ǎ ɔ, è sɔ́ ɛ nyi myɔ togotogo ɔ mɛ.” Ɛɛn, è ná sú gǔfɔ́ntɔ́ énɛ́ lɛ́ sín kún dó bǐ mlɛ́mlɛ́. Amɔ̌, gbɛtɔ́ maɖóblɔ̌ gěgé ná xo mɛtɛ́nkpɔ́n gǔdo tɔn énɛ́ zlɛ́. Énɛ́ gǔdo ɔ, è ná wlán nyǐkɔ yětɔn dó gbɛwéma ɔ mɛ káká sɔ́yi.

“NǓ LƐ́ BǏ SÍN FÍFÓ HWENU”

17. Étɛ́ è ka ɖɔ nú Daniyɛ́li ɖɔ é ná jɛ ɖo hwe mǐtɔn nu? (Daniyɛ́li 12:4, nwt; Daniyɛ́li 8-10)

17 Tamɛ linlin dó nǔ énɛ́ lɛ́ e ná jɛ ɖo sɔgúdo é jí sɔ́ akpakpa mɛ kpɔ́n! Amɔ̌, wɛnsagun ɖé ɖe nǔ tawun tawun e ná jɛ, bo kan hwe mǐtɔn nu, énɛ́ wɛ nyí “nǔ lɛ́ bǐ sín fífó hwenu” é ɖé lɛ́ xlɛ́ Daniyɛ́li. (Xa Daniyɛ́li 12:4, nwt; Daniyɛ́li 12:8-10; 2 Tim. 3:1-5) Wɛnsagun ɔ ɖɔ nú Daniyɛ́li ɖɔ: “Nukúnnúmɔjɛnǔmɛ nǔgbó ɔ ná wá túnflá.” Ɛɛn, togun Mawu tɔn ná wá mɔ nǔ jɛ xógbe nǔɖɔɖayǐ tɔn e ɖo wěma Daniyɛ́li tɔn mɛ lɛ́ é mɛ hú gǎn. Wɛnsagun ɔ lɛ́ ɖɔ gɔ́ ná ɖɔ hwenɛ́nu ɔ, “mɛdídá e ma sixú mɔ nukúnnú jɛ nǔ mɛ ǎ lɛ́ ná kpo ɖo nǔ nyanya yětɔn lɛ́ dó sin wɛ.”

18. Étɛ́ ka ná jɛ dó mɛ nyanya lɛ́ wú ɖo malínmálín mɛ?

18 Égbé ɔ, é sixú cí ɖɔ mɛ nyanya lɛ́ kún nɔ sún sin nǔ nyanya e yě nɔ wa lɛ́ é tɔn ó ɖɔhun. (Mal. 3:14, 15) Amɔ̌, zaanɖé din ɔ, Jezu ná ɖó hwɛ nú mɛ e cí gbɔ̌ ɖɔhun lɛ́ é, bo ná ɖe yě ɖó vo nú mɛ e cí lɛ̌ngbɔ́ ɖɔhun lɛ́ é. (Mat. 25:31-33) Mɛ nyanya énɛ́ lɛ́ ná xo wǔvɛ́ ɖaxó ɔ zlɛ́ ǎ, mɔ̌ jɛ́n è ma ka ná lɛ́ fɔ́n yě sín kú, bónú yě ná nɔ gbɛ yɔ̌yɔ́ ɔ mɛ ǎ é nɛ́. È ná wlán nyǐkɔ yětɔn dó “wěma mɛ flínflín tɔn” e xó è ɖɔ ɖo Malacíi 3:16, nwt mɛ é mɛ ǎ.

19. Étɛ́ mǐ ka ɖó ná wa din? Aniwú? (Malacíi 3:16-18, nwt.)

19 Din wɛ mǐ ɖó ná xlɛ́ gbɔn nǔwalɔ mǐtɔn lɛ́ gblamɛ ɖɔ mǐ kún ɖo mɛ nyanya lɛ́ mɛ ó. (Xa Malacíi 3:16-18, nwt.) Jexóva ɖo mɛ ɖěɖěe é mɔ dó mɔ ‘mɛ tɔn lɛ́,’ alǒ nǔɖókan bǔnɔ ɖé lɛ́ é xo kplé wɛ, yě wɛ nyí, mɛ ɖěɖěe xɔ akwɛ́ n’i tawun lɛ́ é. É ɖo wɛn ɖɔ mǐ ba ná nɔ mɛ énɛ́ lɛ́ mɛ.

Dǒ nukún lě do xomɛ ná hun mǐ sɔ hwenu e mǐ ná mɔ Daniyɛ́li, mɛ vívɛ́ná mǐtɔn lɛ́ kpó mɛ gěgé ɖěvo lɛ́ kpó bɔ yě ná “sí te” bo ná wá yí ajɔ yětɔn ɖo gbɛ yɔ̌yɔ́ ɔ mɛ é mɛ kpɔ́n! (Kpɔ́n akpáxwé 20)

20. Akpá gǔdo tɔn tɛ́ è ka dó nú Daniyɛ́li? Étɛ́wú a ka ɖo nukún ɖó akpá énɛ́ sín jijɛnu wɛ?

20 É ɖo wɛn ɖɔ hwenu bǔnɔ ɖé nɔ gbɛ ɖe wɛ mǐ ɖe. Amɔ̌, nǔ e sɔ́ akpakpa mɛ tawun lɛ́ é gěgé ná lɛ́ jɛ ɖo malínmálín mɛ. Zaanɖé din ɔ, mǐ ná mɔ bɔ è ná sú mɛ nyanya lɛ́ bǐ sín kún dó. Énɛ́ gúdo ɔ, mǐ ná mɔ bɔ akpá élɔ́ e Jexóva dó nú Daniyɛ́li é ná jɛnu: “A . . . ná fɔ́n sí te, bo ná wá yí ajɔ towe ɖo vivɔnu.” (Dan. 12:13) A ka ɖo te kpɔ́n hwenu e Daniyɛ́li kpó mɛ vívɛ́ná towe lɛ́ kpó “ná fɔ́n sí te” é wɛ kpó akpakpa sɔ́ mɛ kpó a? Ényí mɔ̌ hǔn, wa nǔ e wú a kpé lɛ́ é bǐ din, bo nɔ gbejí, énɛ́ ɔ, a sixú kú d’é jí ɖɔ nyǐkɔ towe ná nɔ gbɛwéma Jexóva tɔn mɛ.

HAN 80 ‘Ðɔ̌ Jexóva kpɔ́n bo kpɔ́n lěe é nyɔ́ sɔ é’

^ Xóta élɔ́ ɖɔ xó dó nukúnnúmɔjɛnǔmɛ mǐtɔn e è vɔ́ jlá ɖó, b’ɛ kúnkplá tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn ɖaxó e xó è ɖɔ ɖo Daniyɛ́li 12:2, 3, nwt mɛ é jí. Mǐ ná ɖɔ xó dó hwenu e è ná wa mɛkplɔ́nkplɔ́nzɔ́ ɖaxó énɛ́ é kpó mɛ ɖěɖěe ná ɖ’alɔ ɖ’é mɛ lɛ́ é kpó jí. Mǐ ná lɛ́ mɔ lěe tuto mɛkplɔ́nkplɔ́n tɔn énɛ́ ná sɔ́ nǔ nú mɛ ɖěɖěe ɖo ayǐkúngban jí lɛ́ é bɔ yě ná ɖo gbesisɔmɛ nú mɛtɛ́nkpɔ́n gǔdo tɔn e mɛ yě ná gbɔn ɖo Axɔ́súɖuɖu xwe afatɔ́n tɔn Klísu tɔn sín vivɔnu é gbɔn é.

^ Vlafo é sixú nyí gbejínɔtɔ́ ɖěɖěe kú gbɔn gǔdo din lɛ́ é wɛ è ná tó fɔ́n jɛ nukɔn, cóbó ná fɔ́n mɛ e kú jɛ nukɔn nú yě lɛ́ é, bɔ mɔ̌ wɛ é ná nyí gbɔn sín jijimɛ ɖé jí jɛ ɖěvo jí. Ényí mɔ̌ wɛ nǔ lɛ́ ná nyí gbɔn ɔ, ali ná hun nú jijimɛ ɖokpó ɖokpó bɔ é ná kpé wú bo tuun mɛ vívɛ́ná tɔn e fɔ́n sín kú lɛ́ é, lobo ná dó doo nú yě. Ðěbǔ wɛ é ná bo nyí gbɔn ɔ, Mawuxówéma ɔ ɖɔ ɖɔ tuto jí wɛ fínfɔ́n sín kú jǐxwé tɔn ɔ ná yi ɖó, énɛ́ wú ɔ, mǐ sixú ɖɔ ɖɔ fínfɔ́n sín kú ayǐkúngban jí tɔn ɔ lɔ ná yi ɖó tuto jí.—1 Kɔ. 14:33; 15:23.

^ Nukúnnúmɔjɛnǔmɛ élɔ́ jlá nukúnnúmɔjɛnǔmɛ e mǐ ɖó b’ɛ ɖo wěma Payi Dọdai Daniẹli Tọn Go! wěmata 17 kpó Atɔxwɛ (Flanségbe) 1er juillet 1987, wěx. 21-25 kpó mɛ é ɖó.

^ Amɔ̌, xógbe “mɛ ɖagbe lɛ́” kpó “mɛ nyanya lɛ́” kpó e tɔ́n ɖo Mɛsɛ́dó 24:15 mɛ é kpó xógbe “mɛ e wa nǔ ɖagbe lɛ́” kpó “mɛ e wa nǔ nyanya lɛ́” kpó e tɔ́n ɖo Jaan 5:29 mɛ é kpó ɖo gesí dó lěe mɛ e è fɔ́n sín kú lɛ́ é wa nǔ gbɔn cóbó kú é wɛ.