Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mɛni Biblia Akɔntaabuu Tsɔɔ Yɛ Afi 1914 Lɛ He?

Mɛni Biblia Akɔntaabuu Tsɔɔ Yɛ Afi 1914 Lɛ He?

Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa

 Biblia akɔntaabuu tsɔɔ akɛ ato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ ŋwɛi yɛ afi 1914. Wɔnaa enɛ yɛ gbalɛ ni yɔɔ Biblia wolo ni ji Daniel yitso 4 lɛ mli.

 Gbalɛ lɛ mli saji fioo ko. Nyɔŋmɔ hã Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar la lamɔ ko ni ji gbalɛ ni kɔɔ tso ko ni kwɔ waa ni afo afɔ̃ shi lɛ he. Etsoku ni shwɛ lɛ, ahãaa etsɛ̃ kɛyashi “bei kpawo” baashɛ, ni no sɛɛ dani ebaanyɛ etsɛ̃ ekoŋŋ.—Daniel 4:1, 10-16.

 Gbalɛ lɛ klɛŋklɛŋ mlibaa. Tso wulu lɛ damɔ shi kɛhã Maŋtsɛ Nebukadnezar diɛŋtsɛ. (Daniel 4:20-22) Mfonirifeemɔŋ lɛ, ‘afo lɛ afɔ̃ shi’ be ni ahã eye sɛkɛ ni maŋtsɛyeli lɛ ŋmɛɛ lɛ afii kpawo lɛ. (Daniel 4:25) Be ni Nyɔŋmɔ tsa Nebukadnezar sɛkɛyeli lɛ, ebaŋɔ emaŋtsɛsɛi lɛ ekoŋŋ, ni ekpɛlɛ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ nɔ.—Daniel 4:34-36.

 Odaseyeli ni maa nɔ mi akɛ gbalɛ nɛɛ yɛ mlibaa wulu ko. Yiŋtoo ni yɔɔ gbalɛ lɛ sɛɛ fɛɛ ji koni “adesai fɛɛ kɛná amɛle akɛ, mɔ ni yɔɔ ŋwɛi shɔŋŋ lɛ, eyɛ hewalɛ yɛ gbɔmɛi adesa nɔyeli fɛɛ nɔyeli nɔ, asaŋ akɛ́ eŋɔɔ hewalɛ ehãa mɔ ni Lɛ esumɔɔ, ni ekɛ gbɔmɛi amliwoo tete po taa maŋtsɛsɛi nɔ.” (Daniel 4:17, Ga Biblia hee) Ani henɔwolɔ Nebukadnezar ji mɔ ni kã Nyɔŋmɔ tsui nɔ akɛ ekɛ nakai nɔyeli lɛ baahã? Dabi, ejaakɛ no beaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ ehã Nebukadnezar ela gbalɛ lamɔ ko ni tsɔɔ akɛ, lɛ Nebukadnezar loo maŋkwramɔ nɔyelɔ kroko nyɛŋ aŋɔ hegbɛ nɛɛ. No najiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ “aaatee maŋtsɛyeli ko shi ama shi ni efiteŋ dɔŋŋ kɛaatee naanɔ.”—Daniel 2:31-44.

 Bei ni eho lɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ to maŋtsɛyeli ko ema shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛfee enɔyeli lɛ he mfoniri, no ji blema Israel maŋ lɛ. Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni ‘abutu’ nakai maŋtsɛyeli lɛ, ejaakɛ enɔyelɔi lɛ eyayeee anɔkwa. Kɛ̃lɛ Nyɔŋmɔ gba fɔ̃ shi akɛ, ebaaŋɔɔ nɔyeli lɛ ehã “mɔ gbɛnaa ni ji lɛ.” (Ezekiel 21:25-27, Ga Biblia hee) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yesu Kristo ji mɔ ni mla ŋmɛɔ lɛ gbɛ akɛ eŋɔɔ naanɔ maŋtsɛyeli nɛɛ. (Luka 1:30-33) Akɛ mɔ ni tamɔɔɔ Nebukadnezar lɛ, Yesu “baa ehe shi yɛ etsuiŋ,” taakɛ agba afɔ shi lɛ pɛpɛɛpɛ.—Mateo 11:29.

 Mɛni tso ni yɔɔ Daniel yitso 4 lɛ damɔ shi kɛhã? Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, bei komɛi lɛ akɛ tsei feɔ nɔyelii ahe mfoniri. (Ezekiel 17:22-24; 31:2-5) Yɛ Daniel yitso 4 lɛ mlibaa yɛ gbɛ ni da nɔ lɛ, tso agbo lɛ damɔ shi kɛhã Nyɔŋmɔ nɔyeli.

 Mɛni fo ni afo tso lɛ afɔ shi lɛ tsɔɔ? Taakɛ fo ni afo tso lɛ afɔ shi lɛ bafee Nebukadnezar maŋtsɛyeli lɛ ni ŋmɛɛ lɛ be kplaŋŋ ko lɛ he mfoniri lɛ, nakai nɔŋŋ efee Nyɔŋmɔ nɔyeli ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ni sɛɛ fo kɛyashi be ko lɛ he mfoniri. Enɛ ba mli be ni Nebukadnezar kpãtã Yerusalem hiɛ; Yerusalem ni ji he ni Israel maŋtsɛmɛi lɛ taa “Yehowa sɛi” nɔ yɛ kɛyeɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ najiaŋdamɔlɔi.—1 Kronika 29:23.

 Mɛni “bei kpawo” lɛ damɔ shi kɛhã? “Bei kpawo” lɛ damɔ shi kɛhã bei abɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ koni majimaji lɛ aye shikpɔŋ lɛ nɔ ní maŋtsɛyeli ni Nyɔŋmɔ eto ko kwraa he bɛ mli. “Bei kpawo” lɛ je shishi October 607 D.Ŋ.B., yɛ Biblia akɔntaabuu naa lɛ, nakai be lɛ mli Babilonbii lɛ kpãtã Yerusalem hiɛ. a2 Maŋtsɛmɛi 25:1, 8-10

 Te “be kpawo” lɛ sɛɛkɛlɛ lɛ? Enyɛŋ efee afii kpawo kɛkɛ taakɛ ebalɛ yɛ Nebukadnezar gbɛfaŋ lɛ. Yesu hã ana hetoo lɛ be ni ekɛɛ akɛ, “jeŋmaji lɛ baanaanaa Yerusalem [ni damɔ shi kɛhã Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ] nɔ kɛyashi jeŋmaji lɛ abei ni ato lɛ baaba naagbee.” (Luka 21:24) “Jeŋmaji lɛ abei ni ato lɛ,” ni ji be ni Nyɔŋmɔ eŋmɛ gbɛ koni “jeŋmaji lɛ anaanaa” enɔyeli lɛ nɔ lɛ nɔŋŋ ji “bei kpawo” ni yɔɔ Daniel yitso 4 lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ po lɛ, no mli lɛ “bei kpawo” lɛ bako naagbee.

 Biblia lɛ hãa wɔnaa gbɛ ni wɔbaatsɔ nɔ wɔna nakai gbalɛ “bei kpawo” lɛ sɛɛkɛlɛ.” Ekɛɔ akɛ “bei” etɛ kɛ fã feɔ gbii 1,260, no hewɔ lɛ “bei kpawo” baafee nakai yibɔ lɛ toi enyɔ, loo gbii 2,520. (Kpojiemɔ 12:6, 14) Kɛ́ wɔkɛ gbalɛ naa gbɛtsɔɔmɔ akɛ “gbi kome aaatsɔ afi” lɛ baatsu nii lɛ, no lɛ gbii 2,520 bafeɔ afii 2,520. No hewɔ lɛ, “bei kpawo” lɛ loo afii 2,520 lɛ baaba naagbee yɛ October 1914.—4 Mose 14:34; Ezekiel 4:6.

a Kɛ́ ootao nɔ hewɔ ni akɛ afi 607 D.Ŋ.B., lɛ tsu nii lɛ mli fitsofitso lɛ, kwɛmɔ saji ni ji, “When Was Ancient Jerusalem Destroyed?—Part One,” ni yɔɔ October 1, 2011, Buu-Mɔɔ, baafã 26-31 kɛ “When Was Ancient Jerusalem Destroyed?—Part Two,” ni yɔɔ November 1, 2011 Buu-Mɔɔ, baafã 22-28 lɛ.