Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Sane ko ní Kɔɔ Ohe

Sane ko ní Kɔɔ Ohe

Sane ko ní Kɔɔ Ohe

ANI oyɛ naanyo loo wekunyo ko ni osumɔɔ esane jogbaŋŋ? Te obaanu he oha tɛŋŋ kɛji mɔ ko folɔ onaa akɛ pɛsɛmkunya sɛɛnamɔ hewɔ okɛ mɔ lɛ bɔɔ? Ani edɔŋ bo, ní ekolɛ omli po awo la? Naafolɔmɔ ni tamɔ nakai pɛpɛɛpɛ Satan Abonsam kɛshwie mɛi fɛɛ ni kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ bɔɔ kpaakpa lɛ anɔ.

Susumɔ nɔ ni ba beni Satan ha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ ni ji Adam kɛ Hawa ku Nyɔŋmɔ mla mli ní amɛyafata ehe kɛtse Nyɔŋmɔ hiɛ atũa lɛ he. Ani nɔ ni tee nɔ lɛ tsɔɔ akɛ adesai baakã he amɛfee toiboo amɛha Yehowa shii abɔ ni amɛnáa he sɛɛ, kɛ́ jeee nakai lɛ amɛboŋ lɛ toi kɔkɔɔkɔ? (1 Mose 3:1-6) Enɛ ji sane tuuntu ni Satan tée lɛ shi yɛ Adam atuatsemɔ lɛ sɛɛ aaafee afii 2,500—ni no mli lɛ Hiob he awieɔ ni atée sane nɛɛ shi. Akɛni Abonsam naafolɔmɔ lɛ haa anaa sane he ni ekɔɔ lɛ faŋŋ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔpɛia Biblia mli amaniɛbɔɔ lɛ mli jogbaŋŋ wɔkwɛa.

“Mibemyeli lɛ Miŋmɛŋ He”

Hiob ji “nuu ní kpa ko bɛ ehe ni eja, esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni esɔleɔ ehe yɛ efɔŋ he.” Shi kɛlɛ, Satan gbe Hiob jalɛ nifeemɔi lɛ ahe guɔ. Satan bi Yehowa akɛ: “Ani yaka Hiob sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ?” No sɛɛ lɛ, Abonsam gbe Nyɔŋmɔ kɛ Hiob fɛɛ he guɔ kɛtsɔ Yehowa naa ni efolɔ akɛ Hiob he ni E-buɔ kɛ jɔɔmɔ ni ejɔɔ lɛ lɛ hewɔ eyeɔ lɛ anɔkwa lɛ nɔ. Satan tswa Nyɔŋmɔ mpoa akɛ: “Shi agbɛnɛ kpã onine mli ní ota enii ní eyɔɔ lɛ fɛɛ he; akɛ ekwaŋo yɛ ohiɛ lo!”—Hiob 1:8-11.

Bɔni afee ni Yehowa aha Satan naafolɔmɔi lɛ ahetoo lɛ, eŋmɛ lɛ gbɛ ní eka Hiob. Abonsam kɛ amanehului srɔtoi ba nuu anɔkwafo lɛ nɔ bɔni afee ni no aha ekpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ. Aju kooloi ni Hiob yɔɔ lɛ ekomɛi ni akpata ekrokomɛi ahiɛ. Akpata Hiob tsuji lɛ ahiɛ, ni agbe ebii lɛ fɛɛ. (Hiob 1:12-19) Shi ani Satan nine shɛ nɔ ni etao lɛ nɔ? Kɔkɔɔkɔ! Eyɛ mli akɛ no mli lɛ Hiob leee akɛ Abonsam ni kaa lɛ lɛ moŋ, shi ewie akɛ: “Yehowa ŋɔha, ni Yehowa ebaŋɔ kɛtee; aaajie Yehowa gbɛi lɛ yi kɛ̃!”—Hiob 1:21.

No sɛɛ lɛ, Satan yapue yɛ Yehowa hiɛ, ni Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “[Hiob] ehiɛ enɔkwayeli lɛ mli kpɛŋŋ lolo, tsɛ oha mite shi miwo lɛ ni mikpata ehiɛ yakatswaa!” (Hiob 2:1-3) Sane ni he hiaa titri lɛ kɔɔ Hiob anɔkwayeli ni ji su ko ni biɔ ni eya nɔ eye Nyɔŋmɔ anɔkwa, ni ekã jalɛ nifeemɔ he be fɛɛ be lɛ he. Beni Satan yapue yɛ Yehowa hiɛ lɛ, no mli lɛ Hiob kã he ehiɛ enɔkwayeli lɛ mli. Kɛlɛ, Abonsam kɛ sane lɛ waaa jɛmɛ.

Sɛɛ mli lɛ, Satan wie nɔ ko ni kɔɔ adesai fɛɛ ahe. Ekɛɛ Yehowa akɛ: “Akɛ hewolo haa yɛ hewolo najiaŋ, ni nɔ fɛɛ nɔ ní mɔ ko yɔɔ lɛ eŋɔhaa yɛ ewala hewɔ! Shi agbɛnɛ kpã onine mli, ní ota eheloo kɛ ewu he, akɛ ekwaŋo yɛ ohiɛ lo!” (Hiob 2:4, 5) Abonsam kɛ wiemɔ ni ji “mɔ ko” tsu nii, yɛ nɔ najiaŋ ni eeetsĩ Hiob tã, ni nakai ni efee lɛ ha ŋwanejee ba anɔkwa ni adesai fɛɛ yeɔ lɛ he. Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ eekɛɛ Nyɔŋmɔ akɛ: ‘Gbɔmɔ baafee nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ ehewalɛ mli koni ekɛbáa ewala yi. Ŋmɛɛ mi gbɛ, ni matsi mɛi fɛɛ kɛjɛ ohe.’ Ani Nyɔŋmɔ náŋ adesa ko aya nɔ aye lɛ anɔkwa kɔkɔɔkɔ ekɔɔɔ he eko shihilɛ mli ni nakai mɔ lɛ yɔɔ?

Yehowa ŋmɛ Abonsam gbɛ ni ekɛ gbele hela ko tswa Hiob. Hiob piŋ aahu akɛ esɔle koni egbo. (Hiob 2:7; 14:13) Kɛlɛ, Hiob wie akɛ: “Mibemyeli [loo “minɔkwayeli,” NW] lɛ miŋmɛŋ he kɛyashi beyinɔ ní magbo.” (Hiob 27:5) Hiob wie nakai ejaakɛ esumɔɔ Nyɔŋmɔ, ni nɔ ko bɛ ni baaha etsake ejwɛŋmɔ. Hiob tsɔɔ akɛ eji nuu anɔkwafo. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ni Yehowa jɔɔ Hiob sɛɛkpee be lɛ fe etsutsu be lɛ.” (Hiob 42:10-17) Ani mɛi komɛi ehi shi ni tamɔ Hiob? Mɛni ji nɔ ni ayɔse yɛ afii ni eho lɛ amli?

Gbɛ Nɔ ni Atsɔ Aha Mpoatswaa lɛ Hetoo

Bɔfo Paulo tsĩ hii kɛ yei anɔkwafoi babaoo ní hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ atã yɛ Biblia mli wolo ni ji Hebribii yitso 11 lɛ mli, ni amɛteŋ mɛi komɛi ji Noa, Abraham, Sara, kɛ Mose. Beni bɔfo lɛ etsĩ amɛtã sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mináŋ mihe dekã bɔ ni mikɛaagba . . . [mɛi ni eshwɛ] lɛ ahe sane.” (Hebribii 11:32) Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi nɛɛ ayi fa aahu akɛ Paulo wie amɛhe akɛ ‘odasefoi babaoo ni tamɔ atatu.’ Ekɛ amɛ to atatui babaoo ni yɔɔ ŋwɛi lɛ he. (Hebribii 12:1) Hɛɛ, mɛi akpekpei abɔ ni aleee amɛyifalɛ ejɛ amɛsuɔmɔ mli amɛye Yehowa Nyɔŋmɔ anɔkwa yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli.—Yoshua 24:15.

Yesu Kristo ni ji Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Bi lɛ ha aná hetoo ni fe fɛɛ aha Satan mpoatswaa akɛ ebaanyɛ etsi adesai fɛɛ kɛjɛ Yehowa he lɛ. Yiwalɛ ni akɛgbe lɛ yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ po haaa ekpa Nyɔŋmɔ anɔkwayeli. Beni Yesu muɔ enaagbee mumɔ lɛ, ebo akɛ: “Ataa, odɛŋ mituɔ mimumɔ miwoɔ nɛɛ!”—Luka 23:46.

Ayɔse faŋŋ yɛ afii ni eho lɛ amli akɛ Abonsam nyɛko etsi mɔ fɛɛ mɔ kɛjɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ he. Adesai akpekpei abɔ ebale Yehowa ni ‘amɛsumɔɔ lɛ kɛ amɛtsui muu fɛɛ kɛ amɛsusuma muu fɛɛ kɛ amɛjwɛŋmɔ muu fɛɛ.’ (Mateo 22:37) Anɔkwa ni amɛyaa nɔ amɛyeɔ Yehowa lɛ eha ana akɛ nɔ ni Satan wie yɛ anɔkwa ni adesai yeɔ lɛ lɛ he lɛ ejaaa. Kɛ́ ohi shi akɛ nuu loo yoo anɔkwafo lɛ, no lɛ bo hu obaaha ana Abonsam akɛ amalelɔ.

Mɛni Esa akɛ Ofee?

Nyɔŋmɔ miisumɔ ni “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli.” (1 Timoteo 2:4) Te ooofee tɛŋŋ ole anɔkwale lɛ? Too gbɛjianɔ ni okase Biblia lɛ koni ‘oná anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ kɛ Yesu Kristo mɔ ni etsu lɛ ahe nilee.’—Yohane 17:3.

Satan je yiŋtoo ni adesai kɛsɔmɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ he ŋwane, ni etsɔ no feemɔ nɔ ewie eshi anɔkwa ni adesai yeɔ Nyɔŋmɔ lɛ. Ja nilee ebote otsuiŋ dani ebaanyɛ ená onifeemɔi anɔ hewalɛ. Ni dani eeebalɛ nakai lɛ, ebaabi ni ofee babaoo fe Biblia lɛ kɛkɛ ni oookane. Jwɛŋmɔ nibii ni okaseɔ lɛ anɔ. (Lala 143:5) Kɛ́ ookane Biblia lɛ aloo wolo ko ni akɛkaseɔ Biblia lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni oto otsui shi ni ojwɛŋ nɔ ni okaneɔ lɛ nɔ. Sanebimɔi komɛi ni obaanyɛ okɛfee nakai ji: ‘Mɛni enɛ kɛɔ mi yɛ Yehowa he? Te Nyɔŋmɔ sui lɛ ateŋ nɔ ni je kpo yɛ sane nɛɛ mli? Mɛɛ shihilɛi amli ebaabi ni matsu saji ni tamɔ nɛkɛ he nii? Mɛɛ nifeemɔi Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ, ni te emli nɔ ni ehiɔ lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ saa bɔ ni mibuɔ Nyɔŋmɔ mihaa lɛ he?’ Kɛ́ otsɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ ojwɛŋ sane nɔ lɛ, no baaha oná hiɛsɔɔ oha Bɔlɔ lɛ ní osumɔ lɛ.

Anɔkwa ni aaaye Nyɔŋmɔ lɛ kɔɔɔ nibii ni mɔ heɔ eyeɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli lɛ pɛ ahe. (1 Maŋtsɛmɛi 9:4) Ní oooya nɔ oye Yehowa Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ biɔ ni oba ojeŋ jogbaŋŋ yɛ nibii fɛɛ amli. Kɛlɛ, anɔkwa ni oooya nɔ oye Nyɔŋmɔ lɛ haŋ nɔ ko aŋmɛɛ bo. Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ,” ni eesumɔ ni omii ashɛ ohe yɛ shihilɛ mli. (1 Timoteo 1:11, NW) Agbɛnɛ ha wɔsusu nifeemɔi komɛi ni ebaabi ni otsi ohe kɛjɛ he bɔni afee ni onyɛ ohiɛ jeŋba ni he tse mli ní omii ashɛ ohe jogbaŋŋ yɛ shihilɛ mli, ní asaŋ ohiɛ aba nyam yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ ahe wɔkwɛ.

Tsi Ohe Kɛjɛ Bɔlɛnamɔ Mli Jeŋba Shara He

Yehowa diɛŋtsɛ wo mla yɛ gbalashihilɛ he yɛ e-Wolo ni ji Biblia lɛ mli. Wɔkaneɔ yɛ mli akɛ: “Nuu aaashĩ etsɛ kɛ enyɛ, ni eeekpɛtɛ eŋa he, ni amɛaatsɔ heloo kome.” (1 Mose 2:21-24) Akɛni wu kɛ ŋa batsɔɔ “heloo kome” hewɔ lɛ, kɛ́ amɛha bɔlɛnamɔ hi amɛyi enyɔ lɛ pɛ amɛteŋ ní mɔ ko ejeee enaanyo sɛɛ ekɛ mɔ kroko ayaná bɔlɛ lɛ, amɛkɛ no tsɔɔ akɛ amɛbuɔ gbalashihilɛ ni Nyɔŋmɔ to he gbɛjianɔ lɛ. Bɔfo Paulo wie akɛ: “Awo gbãla hiɛ nyam yɛ nyɛ fɛɛ nyɛteŋ, ni akabule gbãla saa hu; shi ajwamaŋbɔlɔi kɛ gbalaŋkulɔi lɛ, Nyɔŋmɔ baakojo amɛ.” (Hebribii 13:4) “Gbãla saa” ni awieɔ he lɛ kɔɔ bɔlɛ ni nuu kɛ yoo ni amɛbote gbalashihilɛ mli ní mla fiɔ amɛgbãla lɛ sɛɛ lɛ náa lɛ he. Kɛ́ amɛteŋ mɔ ko je enaanyo sɛɛ ekɛ mɔ kroko yaná bɔlɛ lɛ, belɛ eku gbãla mli, ni no baanyɛ ekɛ Nyɔŋmɔ mlifu aba enɔ.—Maleaki 3:5.

Ni bɔlɛ ni anáa dani aboteɔ gbalashihilɛ mli lɛ hu? No hu teɔ shi ewoɔ jeŋba he tɛi ni Yehowa efolɔ eshwie shi lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nɔ̃ . . . [ákɛ] nyɛtsĩ nyɛhe naa kɛjɛ ajwamaŋbɔɔ mli.” (1 Tesalonikabii 4:3) Kɛfata he lɛ, hii ni kɛ hii feɔ yakayakanii, nyɛmi ni akɛnáa bɔlɛ, kɛ kooloi ni akɛnáa bɔlɛ lɛ hu ji tɔmɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (3 Mose 18:6, 23; Romabii 1:26, 27) Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ esa Nyɔŋmɔ hiɛ ní ená miishɛɛ diɛŋtsɛ yɛ shihilɛ mli lɛ atsi ehe kɛjɛ jeŋba shara nifeemɔi fɛɛ ahe.

Ni nifeemɔi ni teeɔ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ shi yɛ mɔ mli ní akɛhe woɔ mli dani aboteɔ gbalashihilɛ mli lɛ hu? No hu esaaa Yehowa hiɛ. (Galatabii 5:19) Esaaa akɛ mɔ susuɔ jeŋba shara nifeemɔi ahe. Yesu wie akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwɛɔ yoo ni ehe feɔ lɛ akɔnɔ lɛ, ekɛ lɛ efite gbãla momo yɛ etsui mli.” (Mateo 5:28) Nɔ ni Yesu wie nɛɛ kɔɔ bɔlɛnamɔ he mfonirii srɔtoi fɛɛ ni akwɛɔ yɛ woji amli, yɛ tɛlivishiŋ, vidioi, kɛ Internet lɛ nɔ lɛ ahe; ekɔɔ bɔlɛnamɔ he saji ni akaneɔ lɛ ahe; ni asaŋ ekɔɔ lalai ni emli wiemɔi lɛ woɔ bɔlɛnamɔ he hewalɛ lɛ atoi ní aboɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔtsi wɔhe kɛjɛ nibii nɛɛ ahe lɛ, Nyɔŋmɔ náa wɔhe miishɛɛ, ni agbɛnɛ hu no haa mɔ baa ejeŋ jogbaŋŋ.

Ni mɛi ni akɛbɔɔ gbagbalii ni ahiɛɛɛ jwɛŋmɔ ákɛ akɛ amɛ baabote gbalashihilɛ mli lɛ hu? Ákɛ nuu loo yoo ni ebote gbalashihilɛ mli kɛ mɔ ko ni ejeee eŋa loo ewu aaabɔ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ lɛ teɔ shi ewoɔ Biblia shishitoo mlai, ni etsɔɔ hu akɛ ebuuu Yehowa. (Efesobii 5:28-33) Ebɛ hiŋmɛi nɔ akɛ oshijafoi enyɔ kɛ nifeemɔi ni baaha amɛteŋ mɔ ko anu he akɛ mɔ kroko lɛ miisumɔ lɛ lɛ aaashwɛ. Te ebaabalɛ aha tɛŋŋ kɛ́ mɔ lɛ eyanuuu shishi akɛ mɔ kroko lɛ miishwɛ ní no ha ekɔ lɛ hiɛdɔɔ sane? Kwɛ bɔ ni ebaadɔ lɛ. Nɔ kroko hu ni ebaabi ni wɔkɛ hiɛdɔɔ asusu he ji akɛ, mɛi ni akɛbɔɔ gbagbalii ni ahiɛɛɛ jwɛŋmɔ ákɛ akɛ amɛ baabote gbalashihilɛ mli lɛ baanyɛ aha mɔ afite gbãla loo ebɔ ajwamaŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ mɔ kɛ mɛi ni esoro amɛbɔɔ su lɛ ye yɛ hetsemɔ mli lɛ, no haa abuɔ lɛ jogbaŋŋ.—1 Timoteo 5:1, 2.

Nibii Krokomɛi ni Efeemɔ Saa Nyɔŋmɔ Hiɛ

Maji babaoo yɛ ni ewaaa akɛ mɔ aaaná dãa ni naa wa yɛ jɛmɛ ehé. Ani eji tɔmɔ akɛ mɔ aaanu dãa ni naa wa? Ŋmalɛi lɛ eguuu dãa ni naa wa tamɔ wein, beer, kɛ ekrokomɛi ni fata he ní akɛ hiɛshikamɔ nuɔ lɛ. (Lala 104:15; 1 Timoteo 5:23) Kɛlɛ, Nyɔŋmɔ buɔ dãa ni anuɔ fe nine kɛ dãatɔɔ akɛ eji tɔmɔ. (1 Korintobii 5:11-13) Ekã shi faŋŋ akɛ, osumɔŋ ni dãatɔɔ agba ogbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ naa ní no kɛ naagba aba oweku lɛ nɔ.—Abɛi 23:20, 21, 29-35.

Yehowa ji “Nyɔŋmɔ anɔkwafo.” (Lala 31:6) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ nyɛŋ emale.” (Hebribii 6:18) Kɛ́ oosumɔ ni oná Nyɔŋmɔ hiɛ duromɔ lɛ, no lɛ esaaa akɛ omaleɔ. (Abɛi 6:16-19; Kolosebii 3:9, 10) Biblia lɛ woɔ Kristofoi ŋaa akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ enaanyo awie anɔkwale.”—Efesobii 4:25.

Nifeemɔ kroko hu ni ebaabi ni wɔsusu he ji asɔshwɛmɔ. Eyɛ mli akɛ mɛi babaoo kɛ amɛhe woɔ asɔshwɛmɔ mli moŋ, shi eji hiɛjoomɔ ejaakɛ mɔ ni kɛ ehe woɔ mli lɛ feɔ nakai koni eye mɛi krokomɛi ashika. Yehowa miihi “hiɛjoolɔi.” (1 Timoteo 3:8) No hewɔ lɛ, kɛ́ oosumɔ ni ohiɛ aba nyam yɛ Yehowa hiɛ lɛ, no lɛ esa akɛ otsi ohe kɛjɛ asɔshwɛmɔ nifeemɔi fɛɛ ahe, ni emli ekomɛi ji lototsemɔ, atsiatsi, kɛ okpɔŋɔi adamɔ he tsatsa shwɛmɔ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaana akɛ shika saŋŋ baashwɛ yɛ okotoku lɛ mli ní obaanyɛ okɛkwɛ oweku lɛ.

Hiɛjoomɔ nifeemɔ kroko ji juu. Juu ji ní mɔ aaakɔ nɔ ko ni jeee enɔ̃. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Kaaju.” (2 Mose 20:15) Eji tɔmɔ akɛ mɔ aaahé nɔ ko ni ele akɛ ayaju aloo eeekɔ nɔ ko ni ebiii nɔtsɛ lɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Julɔ lɛ ekaju dɔŋŋ, shi moŋ ebɔ mɔdɛŋ ni ekɛ eniji atsu nitsumɔ kpakpa, koni ená nɔ ko ni ekɛha mɔ ni ehia lɛ lɛ.” (Efesobii 4:28) Mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nitsumɔ ni amɛnitsumɔtsɛmɛi kɛwoɔ amɛdɛŋ lɛ, ni amɛkɛ be ni esa akɛ amɛkɛtsu nii lɛ tsuuu nɔ kroko. ‘Amɛsumɔɔ akɛ amɛba amɛjeŋ fɛfɛo yɛ nii fɛɛ mli.’ (Hebribii 13:18) Ni yɛ anɔkwale mli lɛ, henilee ni mli tse haa mɔ toiŋ jɔɔ lɛ.

Te Nyɔŋmɔ buɔ mɔ ko ni kɛ mlifu ni naa wa feɔ nii lɛ ehaa tɛŋŋ? Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Okɛ mlifutsɛ akabɔ naanyo, ni okɛ mlilatsɛ akanyiɛ.” (Abɛi 22:24) Mlifu ni anyɛɛɛ akudɔ haa mɔ kɛ ehe woɔ awuiyeli nifeemɔi amli. (1 Mose 4:5-8) Beni Biblia lɛ wieɔ oweletɔɔ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nyɛkaŋɔa efɔŋ nyɛtoa mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ; nyɛjwɛŋa nɔ ni yɔɔ fɛo nɔ nyɛtoa yɛ gbɔmɛi fɛɛ hiɛ. Kɛ aaaho lɛ nyɛgbɛfaŋ lɛ, nyɛkɛ gbɔmɛi fɛɛ ahia shi yɛ hejɔlɛ mli. Suɔlɔi, nyɛkatɔa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe owele, shi moŋ nyɛŋmɛa mlifu lɛ gbɛ; ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Minɔ̃ ji oweletɔɔ, ni mato najiaŋ, Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ kɛɛ.’” (Romabii 12:17-19) Kɛ́ wɔkɛ ŋaawoo ni tamɔ nɛkɛ tsu nii lɛ, wɔbaahi shi yɛ toiŋjɔlɛ babaoo mli—ni enɛ baaha wɔná miishɛɛ babaoo.

Obaanyɛ Ofee

Ani obaanyɛ oya nɔ oye Nyɔŋmɔ anɔkwa kɛ́ aanyɛ onɔ koni okafee nakai? Hɛɛ, obaanyɛ ofee nakai. Kadimɔ akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ koni onyɛ okɛ onifeemɔ aha Satan ale akɛ nɔ ni ewie yɛ anɔkwa ni adesai yeɔ Nyɔŋmɔ lɛ he lɛ ejaaa. Nakai sane lɛ ji, ejaakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ.”—Abɛi 27:11.

Obaanyɛ osɔle obi Yehowa koni ewaje bo ni ofee nɔ ni ja yɛ ehiɛ. (Filipibii 4:6, 7, 13) No hewɔ lɛ, miamɔ ohiɛ koni oná Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ he nilee babaoo. Kɛ́ okɛ miishɛɛ jwɛŋ nibii ni okaseɔ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ lɛ, no baaye abua bo ni oná suɔmɔ ni mli kwɔ oha Nyɔŋmɔ, ni enɛ baatsirɛ bo koni ofee nii ni sa ehiɛ. Yohane Klɛŋklɛŋ Wolo 5:3 lɛ kɛɔ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitãi lɛ anɔ; ni ekitãi lɛ waaa.” Yehowa Odasefoi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ baaná he miishɛɛ akɛ amɛaaye abua bo kɛkase Biblia lɛ. Wɔmiiwo bo hewalɛ koni otao amɛsɛɛ gbɛ, aloo kɛ́ oosumɔ lɛ, obaanyɛ oŋma mɛi ni fee wolo tɛtrɛɛ nɛɛ kɛha yelikɛbuamɔ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Hiob tee nɔ eye anɔkwa beni aka lɛ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he nilee babaoo ní oooná lɛ baawaje ofai shi ni otswa akɛ obaafee nɔ ni ja lɛ