Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ná Wɔshikpɔŋ Fɛfɛo Lɛ He Miishɛɛ

Ná Wɔshikpɔŋ Fɛfɛo Lɛ He Miishɛɛ

Ná Wɔshikpɔŋ Fɛfɛo Lɛ He Miishɛɛ

ŊULAMII ahe nilelɔi eyɔse akɛ kɛ́ akɛ shikpɔŋ ni adesai yɔɔ nɔ lɛ dalɛ to jeŋ muu lɛ fɛɛ he lɛ, etamɔ aklotĩa yitso. Yɛ shikpɔŋ nɛɛ sɛɛ lɛ, jeŋ ni wɔnaa nɛɛ he ko he ko bɛ ni anyɛɔ ahiɔ ní ehiɔ. Shibɔlemɔ ŋulami ni ji Shikpɔŋ lɛ nɔ pɛ nibii ni haa anyɛɔ ahiɔ shi yɔɔ.

Kɛfata he lɛ, wɔmii baanyɛ ashɛ wɔhe yɛ shikpɔŋ fɛfɛo nɛɛ nɔ. Kɛ́ fɛ̃i miiye ní hulu je lɛ, kwɛ bɔ ni wɔnáa ela lɛ he miishɛɛ! Wɔteŋ namɔ yɔɔ ni kɛ́ hulu miije loo eenyɔ shi ní efeee lɛ fɛo? Yɛ anɔkwale mli lɛ, hulu lɛ he yɛ sɛɛnamɔ babaoo kɛha wɔ fe wɔhe ni ehaa edɔɔ kɛ miishɛɛ ni wɔnáa yɛ efɛo lɛ hewɔ. Eyeɔ buaa waa ni wɔnyɛɔ wɔhiɔ wala mli.

Nigbalamɔ hewalɛ ni yɔɔ hulu lɛ mli lɛ eye ebua ni afii akpekpei abɔ nɛ lɛ, shikpɔŋ lɛ kɛ shibɔlemɔ ŋulamii krokomɛi lɛ ateŋ eko ejeko eŋɛlɛ nɔ. Ni taakɛ atsɔɔ skulbii yɛ skul lɛ, shibɔlemɔ ŋulamii ní wɔshikpɔŋ lɛ hu fata he lɛ bɔleɔ hulu lɛ, ni ákɛ kuu lɛ, shibɔlemɔ ŋulamii nɛɛ fɛɛ hu yɛ gbɛ ni enyiɛɔ nɔ kɛbɔleɔ ehe yɛ ŋulami kusha ni wɔshikpɔŋ lɛ yɔɔ mli ni atsɛ́ɔ lɛ Milky Way lɛ mli. Hulu lɛ fata ŋulamii ni fe akpekpe toi akpei 100 ni bɔleɔ shi yɛ wɔŋulami kusha lɛ mli lɛ ahe.

Milky Way ŋulami kusha lɛ hɔ ŋulamii kushai srɔtoi aaafee 35 ateŋ. Ayɛ ŋulami kusha akpekpei abɔ yɛ ŋulamii kushai ni dara lɛ ekomɛi amli. Eji shibɔlemɔ ŋulamii ni fata wɔshikpɔŋ lɛ he kɛbɔleɔ hulu lɛ yaje ŋulamii kushai ni dara ní ŋulami kusha babaoo yɔɔ mli lɛ ateŋ eko mli kulɛ, enyɛŋ ehi eŋɛlɛ nɔ. Shi taakɛ Guillermo Gonzalez kɛ Jay W. Richards tsɔɔ mli yɛ amɛwolo (The Privileged Planet) lɛ mli lɛ, hei enyɔoo komɛi pɛ yɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ ní “bɔɔnii srɔtoi ni wala yɔɔ amɛmli baanyɛ ahi jɛi tamɔ wɔshikpɔŋ nɛɛ.”

Ani heniianaa kɛkɛ ni anyɛɔ ahiɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, aloo yiŋtoo ko ni yɔɔ nyam hewɔ anyɛɔ ahiɔ shibɔlemɔ ŋulami fɛfɛo ni ji Shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ?

Mɛi babaoo emu sane naa akɛ aje gbɛ afee shikpɔŋ ni wɔyɔɔ nɔ nɛɛ bɔni afee ni anyɛ ahi nɔ. * Afii ohai komɛi nɛ lɛ, Hebrinyo lalafolɔ ko gbala jwɛŋmɔ kɛtee shikpɔŋ lɛ kɛ ŋwɛi nɔ. Eŋma akɛ: “Kɛ́ mikwɛ oŋwɛi lɛ ni ji owaabii anaa nitsumɔi lɛ, nyɔɔŋtsere kɛ ŋulamii ni osaa oto lɛ, mɛni ji adesa?” (Lala 8:4, 5) Lalafolɔ nɛɛ kpɛlɛ nɔ akɛ Bɔlɔ ko yɛ. Ani nilee yɛ mli akɛ aaamu sane naa nakai yɛ wɔgbii nɛɛ ni atee hiɛ babaoo yɛ jeŋ nilee mli lɛ amli?

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Kwɛmɔ Lalai awolo lɛ mli, titri lɛ Lala 8 lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]

Wolo ni ji The Illustrated Science Encyclopedia—Amazing Planet Earth lɛ wie akɛ: “Kɛ́ oyɛ ŋwɛiniiaŋ shɔŋŋ ni okwɛ shikpɔŋ lɛ, ekpɛ́lɛɔ tamɔ jwine fɛfɛo.”

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Shikpɔŋ kokroo: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./NASA