Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Okɛ Ekãa Ajaje Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ’

‘Okɛ Ekãa Ajaje Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ’

‘Okɛ Ekãa Ajaje Nyɔŋmɔ Wiemɔ Lɛ’

“Mumɔ krɔŋkrɔŋ yimɔ . . . amɛmli obɔbɔ, ni amɛkɛ ekãa jaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.”—BƆF. 4:31.

1, 2. Mɛni hewɔ wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔtsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ?

BENI eshwɛ gbii etɛ ni Yesu baagbo lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba.” Beni atee Yesu shi ní eshwɛ fioo ni ebaaya ŋwɛi lɛ, efã esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni ‘amɛfee jeŋmaji fɛɛ ekaselɔi, ni amɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni ekɛɛ amɛ lɛ nɔ.’ Ekɛ naashiwoo ha amɛ akɛ ekɛ amɛ baahi shi “daa kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.”—Mat. 24:14; 26:1, 2; 28:19, 20.

2 Ákɛ Yehowa Odasefoi lɛ, wɔkɛ ekãa miitsu nitsumɔ ko ni aje shishi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli tɔ̃ɔ. Nitsumɔ ko bɛ ni he hiaa tamɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ ni hereɔ mɛi ayiwala lɛ. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔtsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi! Wɔbaasusu bɔ ni kɛ́ wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔwie kɛ ekãa yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli. Nikasemɔi enyɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ baaha wɔna bɔ ni Yehowa mumɔ lɛ baanyɛ akudɔ wɔ koni wɔtsɔɔ nii jogbaŋŋ ni wɔshiɛ be fɛɛ be.

Esa akɛ Wɔná Ekãa

3. Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔná ekãa yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ?

3 Nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ bɛ kwraa. Shi, ekãaa shi akɔɔɔ. Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi kɛ miishɛɛ kpɛlɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ nɔ moŋ, shi mɛi babaoo feɔ amɛnii tamɔ mɛi ni hi shi yɛ Noa beaŋ lɛ. Yesu tsɔɔ akɛ “amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ kɛyashi nu afua lɛ baloo amɛ fɛɛ kɛtee.” (Mat. 24:38, 39) Agbɛnɛ hu, mɛi komɛi yeɔ wɔhe fɛo, ni mɛi krokomɛi hu teɔ shi amɛwoɔ wɔ. (2 Pet. 3:3) Maŋ nɔyelɔi, wɔskulbii, mɛi ni wɔkɛtsuɔ nii, loo wɔweku kɔkrɔɔ lɛ mlibii po baanyɛ amɛte shi amɛwo wɔ. Kɛfata he lɛ, ehe baahia ni wɔye wɔ diɛŋtsɛ wɔgbɔjɔmɔi, tamɔ hiɛ ni gboɔ kɛ gbeyei ni wɔsheɔ akɛ aboŋ wɔtoi lɛ hu anɔ. Nibii babaoo baanyɛ aha wɔshe gbeyei ni efee nɔ ni wa kɛha wɔ akɛ wɔkɛ “ekãa” aaajaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ. (Efe. 6:19, 20) Ehe miihia ní wɔná ekãa bɔni afee ni wɔkã he wɔjaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔná ekãa?

4. (a) Mɛni ji ekãafeemɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Paulo tsɔ ená ekãa kɛshiɛ eha Tesalonikabii lɛ?

4 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “ekãa” lɛ shishi ji “ni awie yɛ faŋŋ mli ní akashiu sane nɔ.” Hela wiemɔ nɛɛ kɔɔ “nɔmimaa ni ayɔɔ kɛ gbeyei ni asheee” he. Ekãafeemɔ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ wɔwie kpookpoo ni wɔdɔɔɔ wɔlilɛi mli. (Kol. 4:6) Eyɛ mli akɛ esa akɛ wɔfee ekãa moŋ, shi esa akɛ wɔkɛ mɛi fɛɛ ahi shi hu yɛ hejɔlɛ mli. (Rom. 12:18) Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔmiishiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ, esa akɛ wɔfee ekãa ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔkɛ mɛi awie yɛ bulɛ mli, bɔni afee ni mɛi amli akafu wɔ ní jeee gbɛ wɔje. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ja wɔbɔ mɔdɛŋ waa dani wɔbaaná sui ni baaha wɔfee ekãa. Shi akɛni akɛ ekãa ni tamɔ nɛkɛ fɔɔɔ wɔ hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔná yɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔhewalɛ naa. Beni afee bɔfo Paulo kɛ mɛi ni fata ehe lɛ ‘niseniianii yɛ Filipi’ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔ ‘amɛná ekãa’ kɛshiɛ amɛha Tesalonikabii lɛ? Paulo ŋma akɛ: “Wɔná ekãa yɛ wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ mli.” (Nyɛkanea 1 Tesalonikabii 2:2.) Yehowa Nyɔŋmɔ baanyɛ aha wɔkpa gbeyeishemɔ ni eha wɔná ekãa tamɔ nakai nɔŋŋ.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ha Petro, Yohane, kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ ná ekãa?

5 Beni ‘lumɛi lɛ kɛ maŋ onukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ’ fã bɔfo Petro kɛ Yohane akɛ amɛkashiɛ lɛ, bɔfoi nɛɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ eja gbɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ akɛ abo nyɛ moŋ toi fe Nyɔŋmɔ lɛ, nyɛkojoa. Ejaakɛ wɔ lɛ wɔnyɛŋ akɛ ja wɔwie nii ni wɔna kɛ nii ni wɔnu lɛ.” Amɛkɛ amɛnanemɛi héyelilɔi lɛ sɔleee ni Nyɔŋmɔ aha shiteekɛwoo lɛ sɛɛ afo, shi moŋ amɛsɔle akɛ: ‘Yehowa, kwɛmɔ wɔhe gbeyei ni amɛwoɔ lɛ, ni oha otsuji lɛ kɛ ekãa pii ajaje owiemɔ lɛ.’ (Bɔf. 4:5, 19, 20, 29) Te Yehowa ha amɛsɔlemɔ lɛ hetoo eha tɛŋŋ? (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 4:31.) Yehowa tsɔ emumɔ lɛ nɔ eye ebua amɛ ni amɛná ekãa. Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baanyɛ aha wɔná ekãa ni tamɔ nakai nɔŋŋ. Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ni wɔha ekudɔ wɔ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli?

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔná Ekãa

6, 7. Mɛni ji gbɛ ni yɔɔ tɛ̃ɛ fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔná Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnii aha.

6 Gbɛ ni yɔɔ tɛ̃ɛ fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔná Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji ni wɔsɔle wɔbi. Yesu kɛɛ etoibolɔi lɛ akɛ: “Kɛji nyɛ ni nyɛji mɛi fɔji lɛ nyɛle bɔ ni nyɛfeɔ ni nyɛkɛ nikeenii kpakpai keɔ nyɛbii lɛ, enyiɛ nɔŋŋ nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ eŋɔŋ Mumɔ krɔŋkrɔŋ ehaŋ mɛi ni biɔ lɛ lɛ.” (Luka 11:13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ be fɛɛ be. Kɛ́ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fãi komɛi—tamɔ gbɛjegbɛi ahe odaseyeli, trukaa odaseyeli, loo shiɛmɔ ni ashiɛɔ yɛ hei ni nitsumɔhei yɔɔ lɛ—atsumɔ wa kɛha wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni ekɛ emumɔ lɛ aye abua wɔ ni wɔná ekãa ni sa.—1 Tes. 5:17.

7 Nakai ji bɔ ni nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Rosa lɛ fee. * Gbi ko ni Rosa tee nitsumɔ lɛ, ena akɛ skul tsɔɔlɔ ko ni ekɛtsuɔ nii lɛ miikane wolo ko ni kɔɔ gbekɛbii aniseniianifeemɔ he ní skul kroko ko eŋma. Nɔ ni tsɔɔlɔ lɛ kane lɛ gba enaa aahu akɛ ebo akɛ, “Nɛgbɛ po je lɛ eshɛ nɛɛ?” Rosa nyɛɛɛ aku ehiɛ eshwie hegbɛ ni ená akɛ eeeye odase nɛɛ nɔ. Mɛni efee bɔni afee ni ená ekãa kɛwie? Rosa kɛɛ akɛ: “Misɔle miha Yehowa, ni mibi ni ekɛ emumɔ lɛ aye abua mi.” Enyɛ eye tsɔɔlɔ lɛ odase jogbaŋŋ, ni ekɛ lɛ to gbɛjianɔ koni amɛtsa sanegbaa lɛ nɔ be kroko. Agbɛnɛ hu susumɔ gbekɛ yoo ko ni eye afii enumɔ ni atsɛɔ lɛ Milane ni yɔɔ New York City lɛ he okwɛ. Milane wie akɛ: “Mi kɛ mimami sɔleɔ wɔhaa Yehowa daa gbi dani miyaa skul.” Mɛni amɛsɔleɔ amɛbiɔ? Amɛsɔleɔ koni Milane aná ekãa kɛhi shi akɛ Kristofonyo ni efã e-Nyɔŋmɔ lɛ he! Milane mami kɛɛ akɛ: “Enɛ eye ebua Milane ni enyɛɔ etsɔɔ nɔ̃ hewɔ ni eyeee fɔmɔgbii kɛ gbii juji lɛ, ni ekɛ ehe wooo nifeemɔi nɛɛ amli.” Nɔkwɛmɔnii nɛɛ tsɔɔ akɛ sɔlemɔ baanyɛ aha wɔná ekáa, aloo jeee nakai?

8. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbalɔ Yeremia he yɛ bɔ ni wɔɔfee wɔná ekãa lɛ he?

8 Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔ ni ye ebua gbalɔ Yeremia ni ená ekãa lɛ he okwɛ. Beni Yehowa wó Yeremia gbalɔ kɛha jeŋmaji lɛ, Yeremia kɛɛ lɛ akɛ: “Naa, mileee wiemɔ; ejaakɛ gbekɛ ji mi.” (Yer. 1:4-6) Shi beni be shwie mli lɛ, Yeremia tee nɔ eshiɛ kɛ ekãa aahu akɛ mɛi babaoo bu lɛ akɛ eji sanefɔŋ shiɛlɔ. (Yer. 38:4) Ekɛ nɔ ni fa fe afii 65 sɔŋŋ shiɛ Yehowa kojomɔi lɛ kɛ ekãa. Ehé gbɛ́i yɛ Israel akɛ mɔ ni kɛ ekãa kɛ nuufeemɔ shiɛɔ aahu akɛ aaafee afii 600 sɛɛ beni Yesu shiɛ kɛ ekãa lɛ, mɛi komɛi susu akɛ Yesu ji Yeremia ni eba wala mli ekoŋŋ. (Mat. 16:13, 14) Te fee tɛŋŋ ni gbalɔ Yeremia ni no mli lɛ ehiɛ gboɔ nii lɛ ná ekãa? Ekɛɛ akɛ: “[Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ] tsɔ tamɔ la ní tsoɔ yɛ mitsui mli, ní aŋa yi awo miwui amli; enaatsii etɔ mi, ni minyɛɛɛ.” (Yer. 20:9) Hɛɛ, Yehowa wiemɔ lɛ ná Yeremia nɔ hewalɛ, ni ekanya lɛ koni ewie.

9. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ tamɔ bɔ ni ená Yeremia nɔ hewalɛ lɛ?

9 Bɔfo Paulo ŋma yɛ wolo ni eŋma eyaha Hebribii lɛ mli akɛ: “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ ni enaa ba fe klante kɛ enaa ŋta fɛɛ, ni egbuɔ kɛboteɔ mli kɛyashi beyinɔ ni egbalaa susuma kɛ mumɔ lɛ kɛ talɔi kɛ wuiaŋfɔi lɛ amli, ni eji tsuiiaŋ susumɔi kɛ jwɛŋmɔi lɛ akojolɔ.” (Heb. 4:12) Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ loo eshɛɛ sane lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ tamɔ bɔ ni ená Yeremia nɔ hewalɛ lɛ. Kaimɔ akɛ eyɛ mli ákɛ akɛ hii tsu nii kɛŋma Biblia lɛ moŋ, shi jeee gbɔmɔ adesa nilee yɔɔ mli, ejaakɛ ejɛ Nyɔŋmɔ mumɔ mli. Aŋma yɛ 2 Petro 1:21 lɛ akɛ: “Gbalɛ ko bako yɛ gbɔmɔ suɔmɔ naa pɛŋ, shi moŋ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛɔ Nyɔŋmɔ gbɔmɛi krɔŋkrɔŋi lɛ ni amɛwieɔ.” Kɛ́ wɔheɔ be kɛfeɔ aŋkro Biblia mli nikasemɔ jogbaŋŋ lɛ, Biblia mli shɛɛ sane ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ŋma lɛ baayi wɔjwɛŋmɔŋ obɔ. (Nyɛkanea 1 Korintobii 2:10.) Shɛɛ sane nɛɛ baanyɛ atsɔ “tamɔ la ní tsoɔ” yɛ wɔmli, ni no haŋ wɔnyɛ wɔtsĩ naa wɔwo wɔmli.

10, 11. (a) Te esa akɛ wɔkase Biblia lɛ wɔha tɛŋŋ bɔni afee ni wɔná ekãa kɛshiɛ? (b) Tsɔɔmɔ nɔ kome ni kɛ́ hooo lɛ oto oyiŋ akɛ obaafee koni onyɛ ofee aŋkro nikasemɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ.

10 Kɛ́ wɔɔná aŋkro Biblia mli nikasemɔ he sɛɛ waa lɛ, no lɛ esa akɛ wɔfee lɛ yɛ gbɛ nɔ ni baaha Biblia mli shɛɛ sane lɛ abote wɔmli tɔ̃ɔ, ni ená wɔtsui nɔ hewalɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni ajie ninaa ko kpo atsɔɔ gbalɔ Ezekiel lɛ, abi lɛ koni eye wolokpo ko ni aŋmala shɛɛ saji ni mli wawai yɛ nɔ, ni esa akɛ ejaje etsɔɔ mɛi ni tsui wa. Esa akɛ Ezekiel aha shɛɛ sane nɛɛ ayi emli obɔ, ni ebote etsui mli tɔ̃ɔ. Nakai ni eeefee lɛ baaha shɛɛ sane nɛɛ jajemɔ aŋɔɔ enaa tamɔ wo.—Nyɛkanea Ezekiel 2:8–3:4, 7-9.

11 Akɛ nitsumɔ ni tamɔ Ezekiel nɔ̃ lɛ nɔŋŋ ewo wɔdɛŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo sumɔɔɔ ni amɛboɔ nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ toi. Kɛ́ wɔɔya nɔ wɔshiɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ, ehe miihia ni wɔkase Ŋmalɛ lɛ jogbaŋŋ koni wɔnu emli shɛɛ sane lɛ shishi ni wɔhe wɔye. Esaaa akɛ wɔfolɔɔ wɔ aŋkro Biblia mli nikasemɔ lɛ mli, shi moŋ esa akɛ wɔfee lɛ daa. Esa akɛ wɔná shwelɛ tamɔ lalatsɛ lɛ ni la akɛ: “Ha midaaŋ wiemɔi kɛ mitsui mli jwɛŋmɔi asa ohiɛ, Yehowa, mitɛsaa kɛ mikpɔ̃lɔ” lɛ. (Lala 19:15) Ehe miihia waa akɛ wɔhe be kɛjwɛŋ nibii ni wɔkaneɔ lɛ anɔ, bɔni afee ni Biblia lɛ mli anɔkwalei lɛ abote wɔtsui mli tɔ̃ɔ! Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔha wɔ aŋkro Biblia mli nikasemɔ lɛ afee nɔ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ. *

12. Mɛni hewɔ Kristofoi akpeei yeɔ ebuaa wɔ koni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ atsɔɔ wɔ gbɛ lɛ?

12 Nɔ̃ kroko ni baaha wɔná Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he sɛɛ ji ni ‘wɔyɔseyɔsee wɔhe, koni wɔhiɛ adɔ suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai ahe, ni wɔkakwa wɔhe naabuamɔ.’ (Heb. 10:24, 25) Kɛ́ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔhaaa wɔnane akpa yɛ Kristofoi akpeei ashishi, wɔbo saji atoi jogbaŋŋ yɛ jɛmɛ, ni wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ tsu nii lɛ, mumɔ lɛ baatsɔɔ wɔ gbɛ. Eka shi faŋŋ akɛ, Yehowa mumɔ lɛ tsɔɔ asafo lɛ nɔ etsɔɔ wɔ gbɛ, aloo jeee nakai?—Nyɛkanea Kpojiemɔ 3:6.

Sɛɛnamɔi ni Yɔɔ Ekãafeemɔ He

13. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɔ ni klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ nyɛ amɛtsu yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ mli?

13 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji hewalɛ ni fe fɛɛ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli, ni ebaanyɛ eha adesai aná hewalɛ kɛfee Yehowa suɔmɔnaa nii. No ye ebua klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ ni amɛnyɛ amɛtsu babaoo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Amɛshiɛ sanekpakpa lɛ ‘amɛtsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ní yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ.’ (Kol. 1:23) Akɛni amɛteŋ tsiimɔ “jeee woloŋlelɔi kɛ nilelɔi” hewɔ lɛ, wɔnaa faŋŋ akɛ hewalɛ kpele ko ji nɔ ni kanya amɛ.—Bɔf. 4:13.

14. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni ‘wɔná ekãa yɛ mumɔ lɛ mli’?

14 Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔba wɔjeŋ bɔ ni baaha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ atsɔɔ wɔ gbɛ lɛ, no baakanya wɔ koni wɔkɛ ekãa atsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Kɛ́ wɔsɔleɔ daa koni aha wɔ mumɔ lɛ, wɔfeɔ aŋkro nikasemɔ jogbaŋŋ, wɔkɛ hiɛdɔɔ jwɛŋɔ nibii ni wɔkaneɔ lɛ anɔ, wɔyaa Kristofoi akpeei daa, ni wɔkuuu wɔhiɛ wɔshwieee enɛɛmɛi ateŋ eko nɔ lɛ, no baanyɛ aye abua wɔ koni ‘wɔhe adɔ la yɛ mumɔ lɛ naa.’ (Rom. 12:11) Biblia lɛ wie ‘Yudanyo ko ni atsɛɔ lɛ Apolo ní esɛɛ jɛ Aleksandria ni ji nuu naatselɔ ni tee Efeso’ lɛ he akɛ: “Eyɛ ekãa yɛ mumɔ mli ni ewieɔ ni etsɔ̃ɔ Yesu he nii fitsofitso.” (Bɔf. 18:24, 25) Kɛ́ ‘wɔhe dɔ la yɛ mumɔ lɛ naa’ lɛ, no baaha wɔkɛ ekãa babaoo atsu nii beni wɔtsuɔ shĩa kɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ beni wɔyeɔ trukaa odase lɛ.—Rom. 12:11.

15. Kɛ́ wɔkɛ ekãa babaoo shiɛ lɛ, mɛɛ sɛɛ wɔnáa?

15 Kɛ́ wɔná ekãa babaoo kɛye mɛi odase lɛ, enáa wɔnɔ hewalɛ kpakpa. Ehaa wɔbaa wɔjeŋ jogbaŋŋ fe tsutsu lɛ, ejaakɛ wɔyɔseɔ jogbaŋŋ akɛ wɔnitsumɔ lɛ he hiaa waa ni sɛɛnamɔ yɛ he. Ehaa wɔkɛ miishɛɛ tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ejaakɛ kɛ́ wɔtsuɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli waa. Ewajeɔ ekãa ni wɔyɔɔ lɛ hu, ejaakɛ wɔyɔseɔ jogbaŋŋ akɛ ŋmɛnɛ lɛ, esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ ashiɛ fe bei fɛɛ ni eho.

16. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ wɔkɛ ekãa tsuuu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ tamɔ tsutsu ko lɛ?

16 Shi mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ amrɔ nɛɛ wɔkɛ ekãa tsuuu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ tamɔ tsutsu ko lɛ? Esa akɛ wɔkɛ anɔkwayeli apɛi wɔmli wɔkwɛ. Paulo ŋma akɛ: ‘Nyɛkaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe nyɛkwɛa akɛ nyɛyɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lo. Nyɛtaoɔ nyɛ diɛŋtsɛ nyɛmli nyɛkwɛa.’ (2 Kor. 13:5, Ga Biblia hee lɛ) Bi ohe akɛ: ‘Ani miyɛ ekãa yɛ mumɔ lɛ mli lolo? Ani misɔleɔ mihaa Yehowa ni eha mi emumɔ lɛ? Ani misɔlemɔi tsɔɔ akɛ mikɛ mihe fɔ̃ɔ enɔ koni mafee esuɔmɔnaa nii? Ani midaa lɛ shi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni ekɛwo wɔdɛŋ lɛ hewɔ? Te mifeɔ mi aŋkro nikasemɔ mihaa tɛŋŋ? Bei enyiɛ mikɛjwɛŋɔ nibii ni mikaneɔ lɛ kɛ nibii ni minuɔ lɛ anɔ? Te mikɛ mihe woɔ asafoŋ kpeei amli mihaa tɛŋŋ?’ Sanebimɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ anɔ ni ooojwɛŋ lɛ baanyɛ aye abua bo ni ona hei ni otɔɔ fã yɛ, bɔni afee ni ofee tsakemɔi ni sa.

Ha Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ Aha Ofee Ekãa

17, 18. (a) Te atsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ŋmɛnɛ ahaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná “ekãa” babaoo kɛjaje Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ?

17 Yesu, ní no mli lɛ atee lɛ shi lɛ kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ná ba nyɛnɔ lɛ, nyɛaaná hewalɛ ni nyɛaatsɔmɔ midasefoi yɛ Yerusalem kɛ Yudea kɛ Samaria fɛɛ, kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔf. 1:8) Ŋmɛnɛ lɛ, aatsu nitsumɔ nɛɛ ni aje shishi yɛ nakai beaŋ lɛ bɔ ni anako enɔ dã. Yehowa Odasefoi ni miihe ashɛ akpekpei kpawo miijaje Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ yɛ maji ni fa fe 230 anɔ, ni amɛkɛ nɔ ni miihe ashɛ ŋmɛlɛtswai akpekpei akpe kome kɛ fã shiɛɔ daa afi. Kwɛ bɔ ni wɔná miishɛɛ waa akɛ wɔkɛ ekãa miitsu nitsumɔ ni akuŋ sɛɛ atsuŋ eko dɔŋŋ nɛɛ!

18 Ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔɔ jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ taakɛ eji yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ. Kɛ́ wɔha mumɔ lɛ tsɔɔ wɔ gbɛ lɛ, wɔkɛ “ekãa” babaoo baatsu nii yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Bɔf. 28:31) Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nyɛhaa wɔhaa mumɔ lɛ akudɔa wɔ beni wɔjajeɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ!

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 7 Atsake gbɛ́i lɛ.

^ kk. 11 Bɔni afee ni oná o-Biblia kanemɔ kɛ ekasemɔ lɛ he sɛɛ jogbaŋŋ lɛ, kanemɔ Ná Teokrase Sɔɔmɔ Skul Tsɔsemɔ lɛ He Sɛɛ wolo lɛ mli yitsei ni ji “Kasemɔ Nikanemɔ”“Sɛɛnamɔ yɛ Nikasemɔ He” ni yɔɔ baafa 21-32 lɛ.

Mɛni Okase?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná ekãa kɛjaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ?

• Mɛni ye ebua mra be mli kaselɔi lɛ ni amɛkɛ ekãa shiɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná ekãa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ ekãa ni wɔnáa lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ aye abua amɛbii lɛ ni amɛná ekãa?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 8]

Sɔlemɔ kuku baanyɛ aye abua bo ni oná ekãa kɛshiɛ