Ézsaiás 33:1–24
33 Jaj neked, te pusztító, akit nem pusztítottak el,+te áruló, akit nem árultak el!
Amikor befejezed a pusztítást, téged fognak elpusztítani.+
Amint vége az árulásodnak, téged fognak elárulni.
2 Ó, Jehova, bánj velünk jóindulattal!+
Benned reménykedünk.
Legyél a mi erőnk*+ minden reggel,igen, megmentésünk a nyomorúság idején.+
3 A zúgás hangjára elmenekülnek a népek.
Amikor tettre kelsz, szétszélednek a nemzetek.+
4 Úgy szedik össze zsákmányotokat, ahogy a falánk sáskák gyűjtenek,úgy rohannak rá, mint egy sáskaraj.
5 Jehovát fel fogják magasztalni,mert a magasságban lakik.
Betölti Siont joggal és igazságossággal.
6 Ő ad biztonságot a te idődben.
Ez az ő kincse:nagy megmentés,+ bölcsesség, ismeret és Jehova mélységes tisztelete*+.
7 Hőseik kiáltanak az utcán,a béke követei keservesen sírnak.
8 Az országutak elhagyatottak,senki sem jár az utakon.
Megszegte* a szövetséget,megvetette a városokat,és semmibe veszi a halandót.+
9 Gyászol* az ország, elhervad.
A Libanon megszégyenül,+ elfonnyadt.
Olyan lett Sáron, mint a sivatag,és lerázza leveleit Básán és a Kármel.+
10 „Most tettre kelek” – így szól Jehova.
„Most felmagasztalom magamat,+most megdicsőítem magamat.
11 Elszáradt füvet fogantok és tarlót szültök.
A saját gondolkodásotok* fog megemészteni benneteket, mint a tűz.+
12 És olyanok lesznek a népek, mint az elégetett mész.
Lángra lobbantják őket, mint a levágott tövisbokrot.+
13 Ti, akik távol vagytok, figyeljetek arra, amit teszek!
És ti, akik közel vagytok, ismerjétek el a hatalmamat!
14 Rettegnek Sionban a bűnösök,+reszketnek a hitehagyottak:
»Melyikünk lakhat ott, ahol tűz emészt?+
Melyikünk lakhat együtt kiolthatatlan lángokkal?«
15 Aki szüntelen igazságosan él,+aki igazat mond,+aki elutasítja a tisztességtelenül és csalással szerzett nyereséget,aki nem hagyja, hogy megvesztegessék,+aki bedugja fülét, hogy ne hallja, amikor vérontásról beszélnek,és aki becsukja szemét, hogy ne lássa a rosszat,
16 az a magasságban fog lakni,biztos menedéke* a sziklás erődítményekben lesz.
Mindig lesz kenyere,és nem fogy el a vize.+”
17 Szemeid meglátják majd a királyt pompájában,és látni fognak egy távoli országot.
18 Felidézed* magadban a rémületes emlékeket:
„Hol a titkár?
Hol van, aki kimérte a sarcot?+
Hol van, aki megszámolta a tornyokat?”
19 Nem látod többé az arcátlan népet,a népet, amelynek a nyelve túl érthetetlen,amelynek dadogó nyelvét nem érted.+
20 Nézd Siont, ünnepeink városát!+
Szemeid látni fogják, hogy Jeruzsálem nyugodt lakóhely,egy sátor, amelyet senki sem bont le.+
Soha nem húzzák ki a sátorcövekeit,és egyetlen kötelét sem szakítják szét.
21 Hanem Jehova, a fenséges Istenolyan lesz nekünk ott, mint egy folyókkal és széles csatornákkal teli terület.
Nem megy oda evezős hajók hada,és nem szelik át fenséges hajók.
22 Mert Jehova a bíránk,+Jehova a törvényadónk,+Jehova a királyunk.+
Ő ment meg minket.+
23 Lazán fognak lógni az ellenség kötelei*,nem tudják megtartani az árbócrudat, sem kifeszíteni a vitorlát.
Akkor majd rengeteg zsákmányt osztanak szét,még a sántáknak is bőven jut belőle.+
24 Egyetlen lakos sem mondja majd: „Beteg vagyok.”+
A népnek, mely a földön lakik, megbocsátják a vétkét.+
Lábjegyzetek
^ Vagy: „karunk”.
^ Szó szerint: „félelme”.
^ Mármint az ellenség.
^ Esetleg: „kiszárad”.
^ Szó szerint: „szellemetek”.
^ Vagy: „fellegvára”.
^ Vagy: „elmélkedsz”.
^ Szó szerint: „a köteleid”.