Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten szava a Biblia?

Isten szava a Biblia?

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a kiigazításra, az igazságosságban való fegyelmezésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészített legyen” (2TIMÓTEUSZ 3:16, 17).

PÁL apostol ezekkel az erőteljes szavakkal beszélt a Biblia páratlan értékéről. Ő természetesen a Bibliának arra a részére gondolt, amely akkoriban már létezett, vagyis azokra az írásokra, melyekre ma az emberek általában Ószövetségként utalnak. De a szavai alapvetően a Bibliának mind a 66 könyvére ráillenek, azokra is, melyeket Jézus hűséges tanítványai írtak az i. sz. I. században.

Te is olyan nagyra becsülöd a Bibliát, mint Pál? A Biblia írói szerinted is Istentől kaptak ihletést? Az I. századi keresztények hittek ebben, és az igaz keresztények azóta is ezt vallják. A XIV. századi angol lelkész, John Wycliffe például úgy tekintett a Bibliára, mint „az igazság csalhatatlan mércéjére”. Egy bibliai szótár azt a megjegyzést fűzi Pál fenti szavaihoz, hogy az Isten általi „ihletettség garantálja, hogy mindaz, amit a Biblia kijelent, igaz” (The New Bible Dictionary).

Változnak a vélemények a Bibliáról

Az utóbbi időben azonban megfigyelhető, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a Biblia hitelességében. „Elméletileg [még ma is] minden keresztény tekintélynek fogadja el a Bibliát, mely irányítja a tetteit, és formálja a hitnézeteit” – írja egy kézikönyv (The World’s Religions). De a gyakorlatban ez már nem igaz. Sokan úgy vélik, hogy a Biblia nem több, mint pusztán „megbízhatatlan emberi hagyomány”. Bár elismerik, hogy a Bibliát hithű férfiak írták, úgy gondolják, hogy ezek az írók csupán gyarló emberek voltak, akik nagy igyekezettel próbáltak elmagyarázni mély szellemi igazságokat, de nem tudtak annyi mindent, és nem voltak annyira felvilágosultak, mint a mai emberek.

Igazából manapság nagyon kevesen hagyják, hogy a Biblia formálja a gondolkodásukat és irányítsa a tetteiket. Talán te is gyakran hallod másoktól, hogy a Biblia erkölcsi irányadó mértékei egyszerűen ódivatúak és nem gyakorlatiasak. Sokan úgy érzik, hogy felhígíthatják a Biblia törvényeit és alapelveit, sőt teljesen figyelmen kívül hagyhatják őket, ha ez tűnik célszerűnek. Néhányan, akik kereszténynek vallják magukat, kirívóan semmibe veszik azt, amit a Biblia a paráznaságról, a házasságtörésről, a becstelenségről és a részegségről mond (1Korintusz 6:9, 10).

Miért van ez így? A XX. század első felében Sir Charles Marston régész felismerte az egyik okot. Egy könyvében azt írta, hogy az emberek „minden további nélkül elfogadják azoknak a modern íróknak a feltételezéseit”, akik kétségbe vonják a Biblia hitelességét (The Bible Is True). Vajon ez még ma is így van? Hogyan fogadd azoknak a tudósoknak a véleményeit és elméleteit, akik aláássák a Bibliába vetett bizalmat? Figyeld meg, mit ír erről a következő cikk.