24. FEJEZET

Mit tegyek, ha veszekednek a szüleim?

Szoktak a szüleid előtted veszekedni? Ha igen, akkor leginkább mi miatt?

□ Pénz

□ Házimunka

□ Rokonok

□ Miattad

Ha tehetnéd, mit mondanál el a szüleidnek arról, ahogyan mindez téged érint? Írd le.

․․․․․

 NEM tudsz mit tenni, a szüleid veszekedése hatással van rád. Hiszen szereted mindkettőjüket, és szükséged van a támogatásukra. Így hát nagyon letaglóz, ha veszekedni hallod őket. Lehet, hogy te is egyetértesz Marie-vel, aki ezt mondta: „Nem könnyű tisztelni a szüleimet, ha látszólag ők sem tisztelik egymást.”

A szülők csatározása ráébreszt egy fájdalmas tényre: közel sem olyan tökéletesek, mint ahogy azt gondoltad. Ez a keserves felismerés mindenféle félelmet felhozhat benned. Ha a vitatkozás gyakori vagy nagyon heves, talán attól félsz, hogy veszélyben van a házasságuk. „Amikor a szüleim veszekednek, mindig arra gondolok, hogy biztos el fognak válni, és választanom kell majd, hogy melyikükkel éljek. És attól is tartok, hogy emiatt el fognak szakítani a testvéreimtől” – mondja Marie.

Miért veszekednek a szülők, és mit tehetsz, amikor a szüleid összekapnak?

Miért veszekednek a szülők?

Lehet, hogy a szüleid ’szeretetben elviselik egymást’ (Efézus 4:2). De a Biblia ezt mondja: „mindnyájan vétkeztek, és elmaradnak az Isten dicsőségétől” (Róma 3:23). A szüleid sem tökéletesek. Ezért nem kell meglepődnöd, ha az apróbb bosszúságok felgyülemlenek bennük, és néha-néha veszekedésben törnek ki.

Azt se felejtsd el, hogy ’nehezen elviselhető, válságos időkben’ élünk (2Timóteusz 3:1). Egyre nehezebb a megélhetés, egyre nehezebb kifizetni a számlákat, vagy elviselni a munkahelyi légkört, és ez mind-mind nagy stresszt okoz egy házasságban. És ha mindkét szülő dolgozik, akkor az is nézeteltéréshez vezethet, hogy ki végezzen el egy-egy házimunkát.

 De biztos lehetsz abban, hogy ha a szüleid vitatkoznak is valamin, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy tönkre fog menni a házasságuk. Bizonyára még mindig szeretik egymást, annak ellenére is, hogy időnként nem egyformán gondolkodnak bizonyos dolgokról.

Szemléltetésként: Volt már úgy, hogy néhány jó barátoddal megnéztél egy filmet, de más volt a véleményetek róla? Ez megeshet. Még azok az emberek is máshogy látnak dolgokat, akik közel állnak egymáshoz. Így van ez a szüleiddel is. Talán mindkettőjüket foglalkoztatja a család anyagi helyzete, de másképp osztanák be a pénzt. Lehet, hogy mind a ketten szeretnének elmenni nyaralni, de más elképzelésük van arról, hogy mi lenne pihentető. Vagy mindketten nagyon szeretnék, hogy jó tanuló legyél, de máshogy vélekednek arról, hogy mivel tudnának a leginkább ösztönözni.

A lényeg az, hogy az egység nem jelent egyformaságot. Még ha két ember szereti is egymást, időnként láthatnak különbözőképpen dolgokat. Persze, még így is rossz lehet hallanod, hogy a szüleid vitáznak. Mit tegyél vagy mondjál, ami segíteni fog elviselned ezt?

Mitévő légy?

Tiszteld őket. Könnyű mérgesnek lenned a szüleidre, ha állandóan civakodnak. Végtére is nekik kellene jó példát mutatniuk neked, és nem fordítva. De ha megvetően bánsz velük, csak növeled a feszültséget. És ami még fontosabb, Jehova  Istentől azt a parancsot kaptad, hogy tiszteld a szüleidet, és engedelmeskedj nekik, még akkor is, ha ez nem könnyű (2Mózes 20:12; Példabeszédek 30:17).

De mi van akkor, ha egy vita téged is közvetlenül érint? Tegyük fel például, hogy az egyikük keresztény, a másikuk pedig nem. Nehézségek adódhatnak a vallás miatt, és ilyenkor az istenfélő szülővel együtt neked is ki kell állnod az igazságosságért (Máté 10:34–37). Ezt mindig „szelíden és mélységes megbecsülést tanúsítva” tedd. Az ebben mutatott példád talán egy nap segít megnyerned a nem hívő szülőt (1Péter 3:15).

Légy semleges. Mit tehetsz, ha a szüleid azt akarják, hogy mondd meg, szerinted kinek van igaza egy olyan vitában, ami téged nem érint? Próbálj meg semleges maradni. Talán tapintatosan kitérhetsz a válaszadás alól, ha valami ilyesmit mondasz: „Anya! Apa! Én szeretlek mindkettőtöket, de nem szeretnék dönteni ebben. Ezt nektek kell megoldanotok.”

Beszéljétek meg. Mondd el a szüleidnek, hogy hogyan érint a civakodásuk. Olyan időpontot válassz, amikor szerinted a leginkább tudnak majd figyelni rád, és tiszteletteljesen mondd el nekik, hogy mennyire szomorú, mérges vagy ijedt vagy amiatt, hogy vitatkoznak (Példabeszédek 15:23; Kolosszé 4:6).

 Mit ne tegyél?

Ne játszd a házassági tanácsadót. Fiatalként egyszerűen nem vagy képes rá, hogy megoldd a szüleid problémáit. Szemléltetésként: Képzeld el, hogy egy kisrepülőgépen utazol, és hallod, ahogy a pilóta és a másodpilóta vitáznak. Érthető, ha egy kicsit ideges vagy. De mi történne, ha elbizakodottan elkezdenéd magyarázni a pilótának, hogy hogyan kell vezetni a gépet, vagy még az irányítást is át akarnád venni?

Ehhez hasonlóan, ha beleavatkoznál a szüleid problémájába, és ezzel megpróbálnád átvenni az irányítást, az csak rontana a helyzeten. A Biblia ezt mondja: „Az elbizakodottság csak háborúsághoz vezet, akik viszont tanácskoznak, azoknál bölcsesség van” (Példabeszédek 13:10). Valószínűleg a szüleid  jobban meg tudják oldani a nehézségüket, ha kettesben beszélik meg a dolgot (Példabeszédek 25:9).

Ne folyj bele. Már éppen elég, ha két ember veszekedik. Miért szállnál be te is harmadiknak? Még ha nagy kísértést érzel is arra, hogy beleszólj, igazából a szüleid felelőssége megoldani a problémájukat, és nem a tiéd. Igyekezz megfogadni a Biblia tanácsát, és ’törődj a magad dolgával’. Ez az ő magánügyük (1Tesszalonika 4:11). Mindenképpen maradj ki a civakodásból.

Ne játszd ki a szüleidet egymás ellen. Néhány fiatal tulajdonképpen szítja a viszályt a szülei között azzal, hogy egyiküket a másik ellen uszítja. Amikor anyu nemet mond, mennek apuhoz, és próbálnak az érzéseire hatni, csak hogy kicsikarjanak egy igent. Ezzel a ravasz manipulációval talán kapsz valamennyi szabadságot, de hosszútávon csak arra jó, hogy elnyújtsa a családi viszálykodást.

Ne hagyd, hogy az ő viselkedésük hatással legyen a tiédre. A fiatal Peter felismerte, hogy amikor az apja bántalmazta, bosszúból úgy viselkedett, hogy az nem volt keresztényhez  illő. „Azt akartam, hogy fájjon neki – mondja. – Annyira nehezteltem rá azért, ahogyan anyával, velem és a húgommal bánt!” Azonban Peternek hamarosan szembe kellett néznie a tettei következményeivel. A tanulság? Rossz viselkedéssel csak ráteszel egy lapáttal az otthoni problémákra (Galácia 6:7).

Írd le, hogy a fejezetben felsorolt pontok közül melyiken kell a leginkább dolgoznod. ․․․․․

Egyértelmű tehát, hogy nem tudod megakadályozni, hogy a szüleid ne veszekedjenek. De abban biztos lehetsz, hogy Jehova segíteni tud, hogy úrrá legyél az aggodalmaidon, melyeket a vitájuk okoz (Filippi 4:6, 7; 1Péter 5:7).

Amennyire tudod, próbáld meg alkalmazni a fenti javaslatokat. Idővel a szüleid talán ráébrednek majd, hogy komoly figyelmet kell szentelniük a problémáiknak. És ki tudja, talán még veszekedni sem fognak többé.

A KÖVETKEZŐ FEJEZETBŐL:

Egyszülős családban élsz? Hogyan lehetsz mégis sikeres?

KULCSFONTOSSÁGÚ BIBLIAVERS

„Beszédetek mindig kellemes, sóval ízesített legyen” (Kolosszé 4:6)

EGY JÓ TANÁCS

Ha a szüleid gyakran és indulatosan veszekednek, javasold nekik, hogy kérjenek segítséget, miközben megadod nekik a kellő tiszteletet.

TUDTAD . . . ?

Még azoknak az embereknek is vannak időnként nézeteltéréseik, akik szeretik egymást.

A HADITERVEM

Ezt fogom tenni, ha a szüleim veszekedni kezdenek: ․․․․․

Ha a szüleim azt akarják, hogy álljak valamelyikük mellé a vitában, ezt fogom mondani: ․․․․․

Amit meg szeretnék kérdezni a szüleimtől: ․․․․․

TE MIT GONDOLSZ?

● Miért veszekedik néhány szülő?

● Miért nem te vagy a felelős a szüleid problémáiért?

● Mit tanulhatsz abból, ha megfigyeled a szüleid viselkedését?

[Oldalidézet a 201. oldalon]

„Amikor felismertem, hogy a szüleim sem tökéletesek, és hogy nekik is vannak nehézségeik, akárcsak nekem, már könnyebb volt átvészelnem a veszekedéseiket” (Kathy)

 [Kiemelt rész/képek a 206–207. oldalon]

Mi van, ha már nem élnek együtt a szüleim?

Ha különköltöznek a szüleid, hogyan tudsz bölcsen viselkedni még akkor is, ha majd megszakad a szíved? Olvasd el a következő javaslatokat.

● Ne legyenek ésszerűtlen elvárásaid. Talán ösztönösen az az első gondolatod, hogy hogyan tudnád újra összehozni őket. „Bár már külön éltek a szüleink, mégis volt, amikor együtt vittek el bennünket valahová – emlékszik vissza Anne. – A nővéremmel mindig összesúgtunk: »Fussunk előre, és hagyjuk őket kettesben!« De azt hiszem, ez nem vált be. Soha nem jöttek össze újból.”

A Példabeszédek 13:12 ezt mondja: „Az elhúzódó várakozás beteggé teszi a szívet”. Ha mindig észben tartod, hogy a szüleid tetteit nem tudod befolyásolni, akkor talán nem leszel annyira szomorú. Nem te okoztad a szétválásukat, és minden valószínűség szerint azért sem tudsz tenni semmit, hogy helyrehozd a házasságukat (Példabeszédek 26:17).

● Ne legyen benned gyűlölet. Ha haragszol a szüleidre, vagy gyűlölöd őket, azzal maradandó kárt okozhatsz magadnak. Tom emlékszik, milyen érzései voltak 12 évesen: „Nagyon mérges voltam apura. Nem szeretem a »gyűlöl« szót, de borzasztóan nehezteltem rá. Nem értettem, hogy hogy mondhatta azt, hogy törődik velünk, amikor elhagyott bennünket.”

A különköltözés nagyon ritkán szól arról, hogy az egyik szülő mindent jól csinál, a másik meg semmit. Az igazság az, hogy a szüleid minden bizonnyal nem avattak be a házasságuk minden részletébe, vagy abba, hogy miért nem élnek már együtt. Talán még ők maguk sem értik igazán. Ezért ne ítélj meg egy helyzetet, ha nem látod a teljes képet (Példabeszédek 18:13). Persze nehéz lehet legyűrnöd a mérgedet. És az is természetes, ha egy ideig el vagy keseredve. De ha haragot és bosszúálló szellemet táplálsz, az fokozatosan megmérgezheti  a személyiségedet. Jó okkal mondja a Biblia, hogy „hagyj föl a haraggal, hagyd el a dühöt” (Zsoltárok 37:8).

● Légy reális. Egyesek nemhogy nem gyűlölik a szülőt, aki elhagyta őket, hanem átesnek a ló túloldalára, és bálványozni kezdik. Az egyik fiatal édesapja például ivott, erkölcstelen életet élt, és újra meg újra elhagyta a családját, végül pedig elvált. Ez a fiatal mégis azt mondja, hogy valamilyen oknál fogva szinte imádta az apját!

Nem szokatlan, hogy egy gyerek rajongjon egy olyan szülőért, aki meg sem érdemli. Az egyik országban az elvált szülők gyermekeinek körülbelül 90 százaléka él az anyjával, és megy láthatásra az apjához. Így legtöbbször az anya az, aki mindennap gondját viseli a gyerekeknek, beleértve ebbe azt is, hogy fegyelmezi őket. És bár kap gyerektartást, a válás után az anyagi helyzete általában sokkal rosszabb. Ellenben az apa anyagilag jobb helyzetbe kerül. Vagyis apához menni annyi, mint ajándékokat kapni és szórakozni! Anyuval viszont garasoskodni kell, és mindig megmondja, hogy mit szabad, és mit nem. Szomorú, de néhány fiatal elhagyta a keresztény édesanyját vagy édesapját, hogy a gazdagabb és engedékenyebb nem hívő szülőhöz költözzön (Példabeszédek 19:4).

Ha neked is ez jár a fejedben, vizsgáld meg, mi fontos az életedben. Ne feledd, hogy szükséged van erkölcsi irányításra és fegyelmezésre. Semmi mást nem kaphatsz egy szülőtől, ami ennél nagyobb hatással lenne az egyéniségedre és az életed minőségére (Példabeszédek 4:13).

[Kép a 202–203. oldalon]

Ha egy fiatal megmondja a szüleinek, hogy hogyan oldják meg a nézeteltérésüket, akkor úgy viselkedik, mint egy olyan utas, aki el akarja magyarázni a pilótának, hogy hogyan kell irányítani a gépet