Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Határozott névelő

Határozott névelő

Egy nyelvtani kifejezés, mely bizonyos nyelveken egy adott szófajt jelöl. Nyelvenként igen eltérően használják. Magyarban az „a”, „az” határozott névelő szűkíti a főnév jelentését, mivel utalhat egy konkrét, illetve korábban említett vagy jól ismert személyre vagy tárgyra, de hangsúlyozó szerepe is lehet.

A koiné görögben is van határozott névelő (ho), amely bizonyos szempontból megfelel a magyar határozott névelőnek. A görög határozott névelő szűkítheti a főnév jelentését, egy konkrét személyre vagy tárgyra utalva. Például a görög di·aʹbo·losz szó, amit „rágalmazó”-nak fordítunk, gyakran határozott névelővel áll, és egy konkrét személyre, az Ördögre utal (ho di·aʹbo·losz, jelentése: ’a rágalmazó’). Időnként határozott névelő szerepel a „Krisztus” cím előtt is (ho Khri·sztoszʹ), amit úgy fordítunk, hogy „a Krisztus”. Ez a szerkezet nyilván Jézus Messiásként betöltött szerepét emeli ki. A görög határozott névelőnek nemtől, számtól és esettől függően különböző formái lehetnek. Olykor azt is mutatja, hogy a főnév alany-e vagy tárgy, illetve hogy egy név hímnemű vagy nőnemű stb.

Ha egy főnévnek nincs névelője koiné nyelven, akkor a szövegkörnyezettől és a célnyelvtől függően lehet határozatlan névelővel, melléknévvel vagy igével is fordítani. Például ha a görög di·aʹbo·losz szó névelő nélkül áll, akkor lehet úgy fordítani, hogy „egy rágalmazó” vagy „rágalmaz” (Jn 6:70; 1Ti 3:11; Tit 2:3). (A görög határozott névelőről bővebben olvashatsz a Tanulmányozd a Szentírást éleslátással! című könyv 1. kötetében, a „Görög nyelv” szócikkben a „Névelő” alcím alatt.)