Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Enyɛŋ Efee Anɔkwale!”

“Enyɛŋ Efee Anɔkwale!”

NEW YORK (U.S. Amerika) nuu ko bɔ amaniɛ akɛ: “Mibinuu Jonathan tee koni eyasara enanemɛi komɛi ni kɛ wɔ teŋ jɛkɛmɔ ji kilomitai fioo ko lɛ. Miŋa, Valentina, sumɔɔɔ ni eyaa jɛmɛ. Enyaaa bɔ ni gbɛjegbɛ lɛ nɔ yɔɔ ha lɛ he kwraa. Shi mibinuu lɛ sumɔɔ ilɛtrɔniks he nikasemɔ, ni enanemɛi lɛ yɛ nitsumɔhe ko ni ebaanyɛ ekase nibii asaamɔ yɛ jɛmɛ. Miyɛ shia yɛ Manhattan anaigbɛ, yɛ New York akutso ko mli. Miŋa etee eyaasara ewekumɛi yɛ Puerto Rico. Misusu akɛ, ‘Etsɛŋ ni Jonathan baaba.’ Kɛkɛ ni shinaa lɛ naa ŋmɛlɛ lɛ gbɛɛ. ‘Bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, lɛ ebaa lɛ.’ Jeee lɛ ni. Polisifoi kɛ tsofafeemɔ he nitsulɔi ni tsuɔ osharai ahe nii lɛ ni. Polisifonyo lɛ bi akɛ: ‘Kwɛmɔ akɛ ole mɔ ni tsɔne kudɔmɔ he gbɛŋmɛɛ wolo nɛ lo?’ ‘Hɛɛ, mibinuu Jonathan nɔ ni.’ ‘Wɔhiɛ sane fɔŋ ko kɛha bo. Oshara ko eba, ni . . . obinuu, . . . obinuu lɛ egbo.’ Klɛŋklɛŋ nii ni mifee ji, miwie akɛ, ‘Enyɛŋ efee anɔkwale!’ Nakai tsuifaa sane lɛ ye wɔ awui yɛ wɔtsuiŋ, ni wɔmiitsa nɛkɛ pilamɔ nɛɛ lolo, yɛ afii pii asɛɛ po.”

‘Wɔhiɛ sane fɔŋ ko kɛha bo. Oshara ko eba, ni . . . obinuu, . . . obinuu lɛ egbo.’

Tsɛ ko ni yɔɔ Barcelona (Spain) lɛ ŋma akɛ: “Wɔji weku ko ni yɔɔ miishɛɛ, yɛ Spain, yɛ afi 1960 afii lɛ amli. Miŋa María, kɛ wɔbii etɛ ni ji, David, Paquito, kɛ Isabel, ni amɛye afii 13, 11, kɛ 9 lɛ kɛ wɔ yɔɔ.

“Gbi ko, yɛ March afi 1963 mli lɛ, Paquito jɛ skul eba shia, ni ekɛɛ akɛ eyitso miigba lɛ waa. Wɔnuuu nɔ ni ha eba lɛ nakai lɛ shishi​—shi etsɛɛɛ ni wɔná wɔle. Ŋmɛlɛtswai etɛ sɛɛ lɛ egbo. Lá ni ho yɛ eyitsoŋ lɛ efo ewala sɛɛ.

“Nɔ ni fe afii 30 nɛ ni Paquito gbo. Ni kɛlɛ, wɔkaiɔ nakai gbele lɛ mli piŋmɔ lɛ kɛbashi ŋmɛnɛ. Enyɛŋ eba lɛ akɛ fɔlɔi komɛi abi ko aaagbo ni amɛnuŋ he akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ ko elaaje​—ni ekɔɔɔ bei abɔ ni eho kɛ bii afalɛ ni ekolɛ amɛyɔɔ lɛ he nɔ ko.”

Nɛkɛ niiashikpamɔi enyɔ nɛɛ, ni tsɔɔ bɔ ni fɔlɔi abii gboi lɛ, feɔ bɔ ni kɛ́ gbekɛ ko gbo lɛ piŋmɔ lɛ naa waa ni esɛɛ tsɛɔ hu lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Kwɛ bɔ ni datrɛfonyo ko ni ŋma nɛkɛ sane nɛɛ lɛ wiemɔi lɛ ji anɔkwale ha, beni ekɛɛ akɛ: “Gbekɛ gbele fãa mɔ tsui kɛ awerɛho ni hiɛ kpaaa nɔ fe mɔ ni eda gbele, ejaakɛ gbekɛ lɛ ji naagbee mɔ kwraa ni aaakpa egbele gbɛ. . . . Gbekɛ fɛɛ gbekɛ gbele tsɔɔ wɔsɛɛ be mli gbɛkpamɔi loo susumɔi, wekukpaai [binuu, shaayoo, nabii], niiashikpamɔi . . . ni anako mli ŋɔɔmɔ lolo ni elaaje.” Ni nɛkɛ nii ni alaaje ni anuɔ he waa nɛɛ hu baanyɛ akɔ yoo fɛɛ yoo ni laajeɔ ebi fufɔoo kɛtsɔɔ sharakemɔ nɔ lɛ he.

Ŋa ko ni ewu gbo eshi lɛ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Miwu Russell, sɔmɔ akɛ tsofafeemɔ he nitsulɔ yɛ Pacific tawuuhe lɛ yɛ Jeŋ Ta II be lɛ mli. Ekɛ ehe wo tawuui komɛi ni yɔɔ gbeyei amli, shi egbooo yɛ mli. Eku esɛɛ kɛba U.S. Amerika kɛba shihilɛ ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli saŋŋ mli. Yɛ sɛɛ mli lɛ, esɔmɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he sɔɔlɔ. Beni eye afii 60 kɛyaa pɛ kɛkɛ ni ena nibii komɛi ni tsɔɔ akɛ eyɛ tsui hela. Ebɔ mɔdɛŋ ni ehi shi akɛ mɔ ni yɔɔ ekãa be fɛɛ be. Kɛkɛ ni gbi ko, yɛ July afi 1988 mli lɛ, tsui hela ko ni naa wa waa mɔ lɛ ni egbo. Egbele lɛ ye mi awui waa. Minyɛɛɛ ni mikɛ lɛ aye shɛɛ ko po. Jeee miwu kɛkɛ eji. Eji minaanyo kpakpa fe fɛɛ. Wɔkɛ afii 40 hi shi yɛ ekomefeemɔ mli. Agbɛnɛ, ebafee akɛ esa akɛ makpee shoofeemɔ krɛdɛɛ ko naa.”

Enɛɛmɛi ji osharai akpei abɔ ni baa wekui ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ anɔ daa gbi lɛ ateŋ fioo ko pɛ. Taakɛ mɛi ni yeɔ awerɛho lɛ ateŋ mɛi pii baakɛɛ bo lɛ, kɛ́ gbele baŋɔ obi, owu, oŋa, ofɔlɔ, onaanyo kɛtee lɛ, etamɔ bɔ pɛ ni Kristofonyo niŋmalɔ Paulo tsɛ lɛ akɛ “naagbee henyɛlɔ” lɛ. Bei pii lɛ, nɔ ni afɔɔ feemɔ yɛ sane gbonyo ni asumɔɔɔ ni anuɔ nɛɛ he ji kpɛlɛmɔ ni akpɛlɛɛɛ nɔ, yɛ be mli ni akɛɔ akɛ, “Enyɛŋ efee anɔkwale! Miheee miyeee.” Nifeemɔi krokomɛi fɔɔ enɛɛmɛi asɛɛnyiɛmɔ, taakɛ wɔbaana lɛ.​—1 Korintobii 15:25, 26.

Shi, dani wɔɔsusu bɔ ni awerɛho henumɔi nɛɛ ji lɛ ahe lɛ, nyɛhaa wɔhaa sanebimɔi komɛi ni he hiaa lɛ ahetoo. Ani gbele tsɔɔ nakai gbɔmɔ lɛ naagbee? Ani hiɛnɔkamɔ ko yɛ akɛ wɔbaanyɛ wɔna wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ekoŋŋ?

Hiɛnɔkamɔ Diɛŋtsɛ Yɛ

Biblia mli niŋmalɔ Paulo kɛ kpɔmɔ he hiɛnɔkamɔ kɛmiijɛ nakai “naagbee henyɛlɔ,” ni ji gbele dɛŋ lɛ ha. Eŋma akɛ: “Abaaha gbele afee shwɛm.” “Naagbee henyɛlɔ ni abaabule eshishi ji gbele.” (1 Korintobii 15:26, The New English Bible) Mɛni hewɔ Paulo yɔɔ nɔmimaa waa yɛ nɔ nakai lɛ? Ejaakɛ mɔ ni ji Yesu Kristo ni atee lɛ shi kɛjɛ gbele mli lɛ, ji mɔ ni tsɔɔ lɛ nii. (Bɔfoi lɛ Asaji 9:3-19) Ni no hewɔ hu ni Paulo nyɛ eŋma akɛ: “Bɔ ni gbele tsɔ gbɔmɔ [Adam] nɔ kɛba lɛ, nakai nɔŋŋ shitee hu tsɔ gbɔmɔ [Yesu Kristo] nɔ kɛba. Ejaakɛ taakɛ bɔ ni Adam mli ni mɛi fɛɛ gboiɔ yɛ lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ̃ Kristo mli ni amɛ fɛɛ amɛyi aaaná wala yɛ.”​—1 Korintobii 15:21, 22.

Yesu ye awerɛho waa beni ekɛ Nain okulafo lɛ kpe ni ena ebinuu ni egbo lɛ. Biblia mli sane lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Shi beni [Yesu] eshɛ [Nain] maŋ lɛ agbó lɛ naa etã lɛ, naa, awo gbonyo ko kɛmiije kpo, ni enyɛ bi kome ji lɛ, ni okulafo ji yoo lɛ; ni maŋ lɛŋ bii pii fata ehe. Ni beni Nuŋtsɔ lɛ na lɛ lɛ, emusuŋ tsɔ lɛ yɛ ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Kaafo! Ni eba ebata adeka lɛ he; ni mɛi ni tere lɛ lɛ wa damɔ shi. Ni ekɛɛ: Oblanyo, miikɛɛo akɛ: Tee shi! Ni mɔ ni egbo lɛ te shi eta shi, ni ebɔi wiemɔ; ni eŋɔ lɛ eha enyɛ. Shi gbeyei mɔmɔ amɛ fɛɛ, ni amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam amɛkɛɛ: Gbalɔ kpeteŋkpele ete shi yɛ wɔteŋ, ni Nyɔŋmɔ ebasara emaŋ lɛ.” Kwɛ bɔ ni musuŋtsɔlɛ tsirɛ Yesu, ni no ha etée yoo okulafo lɛ binuu lɛ shi! Susumɔ nɔ ni enɛ tsɔɔ kɛha wɔsɛɛ be lɛ he okwɛ!​—Luka 7:12-16.

Yesu tée gbonyo shi yɛ odasefoi lɛ ahiɛ, ni hiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko. Eji gbohiiashitee ni etsɔ hiɛ egba kɛtsɔ enɛ hiɛ lɛ he okadi, ni ji shikpɔŋ nɔ wala shihilɛ mli ni akɛ mɔ aaaba ekoŋŋ yɛ “ŋwɛi hee” lɛ shishi. Yesu ewie yɛ nakai be lɛ mli akɛ: “Enɛ akafee nyɛ naakpɛɛ; ejaakɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui amli lɛ aaanu egbee ni amɛaaje kpo.”​—Kpojiemɔ 21:1, 3, 4; Yohane 5:28, 29, NW; 2 Petro 3:13.

Petro, kɛ mɛi 12 lɛ ateŋ mɛi krokomɛi ni fata Yesu he yɛ egbɛfaai lɛ amli lɛ kɛ amɛhiŋmɛii na gbohiiashitee kroko hu ni ba. Amɛnu ni Yesu ni atée lɛ shi lɛ miiwie yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa diɛŋtsɛ. Sane lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Yesu kɛɛ amɛ akɛ: [Nyɛsaa] nyɛnaa nɔ ko. Ni kaselɔi lɛ ateŋ mɔ ko ekaaa lɛ bimɔ akɛ: Namɔ jio? ejaakɛ amɛle akɛ Nuŋtsɔ lɛ ni. Kɛkɛ ni Yesu ba ni ebakɔ aboloo lɛ, ni eŋɔha amɛ, kɛ loo lɛ hu. Shii etɛ nɛ ni Yesu jie ehe kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ, beni ete shi kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ.”​—Yohane 21:12-14.

No hewɔ lɛ, Petro baanyɛ aŋma kɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ: “Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo Tsɛ lɛ, mɔ ni fɔ wɔ ehee yɛ lɛ diɛŋtsɛ emɔbɔnalɛ babaoo lɛ naa, eha wala hiɛnɔkamɔ yɛ Yesu Kristo shi ni etée kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ hewɔ.”​—1 Petro 1:3.

Bɔfo Paulo jie ehiɛnɔkamɔ ni hekɛnɔfɔɔ yɔɔ mli lɛ kpo beni ekɛɛ: “Miheɔ nibii fɛɛ ni aŋma yɛ mla lɛ kɛ gbalɔi lɛ amli lɛ miyeɔ, ni miyɛ Nyɔŋmɔ nɔ hiɛnɔkamɔ, akɛ gbohiiashitee baaba, ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi, no nɔŋŋ gbɛ mɛnɛɛmɛi hu kwɛɔ.”​—Bɔfoi lɛ Asaji 24:14, 15.

No hewɔ lɛ, mɛi akpekpei abɔ baanyɛ aná hiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ akɛ amɛbaana amɛsuɔlɔi lɛ yɛ wala mli ekoŋŋ yɛ shikpɔŋ nɔ, shi yɛ shihilɛi ni yɔɔ srɔto kwraa mli. Mɛɛ shihilɛi nɛkɛ enɛɛmɛi aaaji? Abaawie hiɛnɔkamɔ ni damɔ Biblia lɛ nɔ, ni yɔɔ kɛha wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ he ekoŋŋ yɛ wolo bibioo nɛɛ naagbee fã ni yitso ji “Hiɛnɔkamɔ ni Ma Shi Shiŋŋ Kɛha Gbohii Lɛ” mli.

Shi klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua saji komɛi ni ooobi yɛ be mli ni oyeɔ osuɔlɔ ko gbele he awerɛho lɛ he wɔkwɛa: Ani eji adebɔɔ su akɛ aye awerɛho yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ? Te mafee tɛŋŋ mikɛ miwerɛho lɛ ahi shi? Mɛni mɛi krokomɛi baanyɛ afee ni amɛkɛye amɛbua mi koni manyɛ madamɔ naa? Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ maye mabua mɛi krokomɛi ni yeɔ awerɛho? Ni titri lɛ, Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ gbohii lɛ ahiɛnɔkamɔ ni ma shi shiŋŋ he? Ani mana misuɔlɔi lɛ ekoŋŋ? Ni yɛ nɛgbɛ?