Sokakat, akik felteszik ezeket a kérdéseket, súlyos veszteség ért, és nem csupán választ szeretnének kapni, hanem vigaszt is. Mások szerint a holokauszt az emberi gonoszság netovábbja volt, ezért nemigen tudnak hinni Istenben.

 Tévhit: Nem helyes feltenni a kérdést, hogy miért engedte meg Isten a holokausztot.

 Tény: Nagyon erős hitű emberek is megkérdezték már, hogy miért engedi meg Isten a gonoszságot. Habakuk próféta például ezt kérdezte Istentől: „Miért van fosztogatás és erőszak szemem előtt, és miért van perlekedés és viszálykodás?” (Habakuk 1:3). Isten nem rótta meg Habakukot, hanem feljegyeztette a kérdéseit a Bibliában, hogy bárki elolvashassa őket.

 Tévhit: Istent hidegen hagyja az emberek szenvedése.

 Tény: Isten gyűlöli a gonoszságot, és az abból származó szenvedést is (Példabeszédek 6:16–19). Noé napjaiban „bánkódott a szívében” a földet betöltő erőszak miatt (1Mózes 6:5, 6). Egészen biztos, hogy a holokausztot is nagyon fájdalmas volt látnia (Malakiás 3:6).

 Tévhit: A holokauszttal Isten büntette a zsidókat.

 Tény: Az első században valóban megengedte, hogy a rómaiak elpusztítsák Jeruzsálemet (Máté 23:37–24:2). Azóta viszont egyetlen etnikai csoportot sem büntet, sem nem részesít különleges kegyben. Az ő szemében „nincs különbség zsidó meg pogány között” (Róma 10:12, Katolikus fordítás).

 Tévhit: Ha létezne egy szerető és mindenható Isten, megakadályozta volna a holokausztot.

 Tény: Ő soha nem okoz szenvedést, de az igaz, hogy néha megengedi egy időre (Jakab 1:13; 5:11).

 Ugyanaz volt rá az oka, mint arra, hogy bármilyen szenvedést megengedjen: réges-régen felvetődött erkölcsi kérdéseket kell rendezni. A Bibliából egyértelműen kiderül, hogy jelenleg nem Isten, hanem az Ördög uralkodik a világ felett (Lukács 4:1, 2, 6; János 12:31). Két bibliai alapigazság segíthet megérteni, miért engedte meg Isten a holokausztot.

1.   Isten szabad akarattal teremtette meg az embereket. Elmondta az első emberpárnak, Ádámnak és Évának, hogy mit vár el tőlük, de nem kényszerítette őket engedelmességre. Ők úgy döntöttek, hogy maguk akarják meghatározni, hogy mi jó, és mi rossz. Ezt a rossz döntést hasonlóak követték a történelem folyamán, ami borzalmas következményekkel járt (1Mózes 2:17; 3:6; Róma 5:12). Egy könyv így fogalmazza ezt meg: „A világban tapasztalható szenvedés nagy része annak a közvetlen következménye, hogy visszaélünk a ránk ruházott szabad akarattal” (Statement of Principles of Conservative Judaism). Isten nem vonta meg az emberektől a szabad akaratot, inkább időt adott nekik, hogy próbálják meg tőle függetlenül irányítani az életüket.

2.   Isten képes jóvátenni a holokauszt okozta károkat, és meg is fogja tenni. Azt ígéri, hogy feltámasztja a halottak millióit, köztük a holokauszt áldozatait is, ezenkívül kitörli a túlélők emlékezetéből a rémséges emlékképeket (Ézsaiás 65:17; Cselekedetek 24:15). Mivel szereti az embereket, biztosra vehetjük, hogy állni fogja a szavát (János 3:16).

 A holokauszt túlélői közül sokan meg tudták őrizni a hitüket, és megtalálták az életük értelmét, mivel megértették, hogy miért engedi meg Isten a gonoszságot, és hogyan fogja megszüntetni a következményeit.