Ahhoz, hogy a rovarok repülni, mászni tudjanak, és képesek legyenek érzékelni a környezetüket, nagyon fontos tisztán tartani magukat. Ha például a hangyáknak beszennyeződik a csápjuk, nem tudnak jól tájékozódni, kommunikálni egymással, és az illatjeleket is kevésbé érzékelik. Ezért Alexander Hackmann zoológus ezt mondja: „Piszkos rovart egyszerűen nem lehet találni. Tudják, hogyan tartsák tisztán magukat.”

 Gondolkodj el ezen: Alexander Hackmann és munkatársai tanulmányozták, hogyan tisztítja meg a csápját az egyik lóhangyafaj (Camponotus rufifemur). A következő módszert alkalmazza: Behajlítja a lábát, majd a csápját a hajlatban keletkezett fogószerű szerkezet közé szorítja, és áthúzza rajta. A szerkezetben található durva sörték a nagyobb szennyeződéseket távolítják el. A kisebb szennyeződésektől a finomabb, fésűszerű sörték segítségével szabadul meg. Ezeknek a sörtéknek az egymástól való távolsága pontosan akkora, mint a hangya csápján található szőrök vastagsága. A legapróbb szennyeződéseket pedig, melyek annyira aprók, mint az emberi hajszál átmérőjének 80-ad része, egy még finomabb sörtékből álló „kefe” tisztítja le.

 Nézd meg, hogyan tisztogatja a lóhangya a csápját

 Alexander Hackmann és csapata úgy véli, hogy a hangya csáptisztító módszerének jó hasznát lehetne venni az iparban. Például hasonló technikával lehetne tisztán tartani a mikroelektronikai alkatrészeket és félvezetőket a gyártásuk során, mivel ezekben az érzékeny szerkezetekben a legkisebb szennyeződés is komoly kárt okoz.

 Mit gondolsz? A lóhangya hatékony csáptisztítója evolúció útján jött létre? Vagy tervezés eredménye?