MIT MOND AZ ORVOSTUDOMÁNY?

Egy orvosi hírlevél szerint „a hála szorosan, szinte elválaszthatatlanul köthető ahhoz, hogy valaki boldogabbnak érezze magát. Segít, hogy még több jó érzés töltsön el minket, ezenkívül fokozza a jó élményeinket, és javítja az egészségünket. Ahhoz is hozzájárul, hogy könnyebben elviseljük a nehézségeket, és jobb kapcsolatba kerülhessünk másokkal” (Harvard Mental Health Letter).

MIT MOND A BIBLIA?

A Biblia arra biztat, hogy legyünk hálás természetűek. „Bizonyuljatok hálásnak” – írta Pál apostol, aki maga is szép példát mutatott ebben. „Szüntelenül hálát [adott] Istennek” azért, hogy sokan kedvezően fogadták tőle a jó hírt (Kolosszé 3:15; 1Tesszalonika 2:13). Nem attól leszünk tartósan boldogok, ha időnként megköszönünk ezt-azt, hanem ha alapvetően hálás természetűek vagyunk. Ez megóv bennünket az önteltség, irigység és neheztelés érzésétől. Az ilyen jellemvonások megfosztanának minket az örömtől, és mások eltávolodnának tőlünk.

Teremtőnk jó példa számunkra, még az emberek felé is kimutatja a háláját. A Héberek 6:10 ezt írja: „nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzen a munkátokról és a szeretetről, amelyet neve iránt tanúsítottatok”. Ebből látszik, hogy a Teremtőnk méltánytalannak, vagyis igazságtalannak tartja, ha valaki nem hálás.

„Mindig örvendezzetek.” „Adjatok hálát mindenért” (1Tesszalonika 5:16, 18)

MI AZ ÁLTALÁNOS TAPASZTALAT?

Ha kifejezzük az őszinte hálánkat annak, akitől egy ajándékot, kedves szót vagy valamilyen segítséget kaptunk, azzal hozzájárulunk ahhoz, hogy értékesnek érezze magát. Még az idegenek is szívesen veszik, ha őszintén megköszönjük egy kedves tettüket, például azt, ha kinyitják nekünk az ajtót.

MIT MOND A BIBLIA?

„Legyetek adakozók – mondta Jézus Krisztus –, és nektek is adni fognak. Jó mértéket, megnyomottat, összerázottat és csordultig teltet öntenek majd öletekbe” (Lukács 6:38). Figyeljük meg, mit tapasztalt Rose, aki siket, és Vanuatun él, egy szigetországban a Csendes-óceán délnyugati részén.

Ez a fiatal lány részt vett Jehova Tanúi összejövetelein, de mivel sem ő, sem a gyülekezet tagjai nem ismerték a jelnyelvet, szinte semmit nem értett a programokból. Egyszer egy házaspár ellátogatott ebbe a gyülekezetbe. Jelnyelvi tolmácsok voltak, és mivel látták, mi a gond, jelnyelves tanfolyamot szerveztek. Rose ezért nagyon hálás volt. „Boldog vagyok, hogy ennyi kedves barátom van” – mondta. A házaspárnak semmi sem okozhatott volna nagyobb örömet, mint az, hogy látták, mennyire hálás Rose, és közre tud működni az összejöveteleken. Rose azt is nagyra értékeli, hogy a gyülekezetben néhányan megtanulták a jelnyelvet, hogy beszélgethessenek vele (Cselekedetek 20:35).

„Aki hálaadással áldoz, az dicsőít engem [Istent]” (Zsoltárok 50:23)

MIT MOND A BIBLIA?

Az érzéseink szorosan összefüggnek a gondolatainkkal. A bibliaíró Dávid így imádkozott Istenhez: „Elgondolkodtam minden cselekedeteden, készségesen foglalkoztam kezed munkájával” (Zsoltárok 143:5). Igen, Dávid nem volt felületes ember. Hálás természete abból fakadt, hogy rendszeresen elmélkedett Isten tettein, és ez egész életében jellemző volt rá (Zsoltárok 71:5, 17).

A Biblia kiváló tanácsot ad: „amik csak igazak. . . amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok” (Filippi 4:8). A „továbbra is azokkal foglalkozzatok” kifejezés azt hangsúlyozza, milyen fontos rendszeresen elmélkedni. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hálás természetűek legyünk.

„Szívem elmélkedése értelem” (Zsoltárok 49:3)