Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Kulcs a boldog családi élethez

Adjatok erkölcsi útmutatást a gyermekeiteknek

Adjatok erkölcsi útmutatást a gyermekeiteknek

Loida, * egy mexikói anya, ezt mondja: „Az iskolában óvszereket osztogatnak a diákoknak, ezért a fiatalok szerint semmi helytelen nincs abban, ha nemi életet élnek, feltéve, ha védekeznek.”

Nobuko, egy Japánban élő anya, ezt mondja: „Megkérdeztem a fiamat, hogy mit tenne, ha a barátnőjével kettesben maradnának. Azt válaszolta, hogy nem tudja.”

AMIKOR a gyermeked még kicsi volt, alighanem odafigyeltél arra, hogy az otthonod biztonságos legyen. Talán vakdugót tettél a konnektorokba, elraktad az éles tárgyakat, és lezártad a lépcsőket, nehogy baja essen.

Bárcsak a tizenévesekkel is ilyen egyszerű lenne a helyzet! Most már komolyabb dolgok miatt fáj a fejed. Talán amiatt aggódsz, hogy néz-e pornográf anyagokat, vagy küld-e magáról erotikus képeket mobiltelefonon. De leginkább attól tartasz, hogy él-e már nemi életet.

A túlzott ellenőrzés csapdája

Néhány szülő megpróbálja a nap 24 órájában szemmel tartani a tizenéves gyermekeit. Mindig a közelükben van, és minden lépésüket figyeli. Ám ezzel gyakran épp az ellenkezőjét éri el. A gyermek titkolózni kezd, és pont azt fogja tenni, amit a szülő meg akart akadályozni.

Egyértelmű, hogy a túlzott ellenőrzés nem megoldás. Jehova Isten sem kényszeríti ki, hogy a teremtményei engedelmeskedjenek neki, és ilyen módszerrel a szülők sem érnek célt (5Mózes 30:19). De akkor hogyan tudsz segíteni a tizenéves gyermekednek, hogy bölcs döntéseket hozzon, és erkölcsös legyen? (Példabeszédek 27:11).

Alapvető, hogy rendszeresen beszélgess a gyermekeiddel a szexualitásról, már egészen kiskoruktól kezdve (Példabeszédek 22:6). * És akkor is szánj időt a beszélgetésre, amikor már kamaszok. Fontos, hogy elsősorban hozzád forduljanak, ha kérdésük van. Alicia, egy lány Nagy-Britanniából, ezt mondja: „Sokan azt hiszik, hogy a barátainkkal szívesebben beszélgetünk a szexről, de ez nem igaz. Jobban örülünk annak, ha a szüleinkkel beszélgethetünk róla, mert megbízunk bennük.”

Szilárd erkölcsi elvekre van szükség

Ahogy a gyerekek nőnek, nem elegendő csupán annyit tudniuk, hogy mit foglal magában a szexualitás. Fontos, hogy „edzett [legyen az] érzékelőképességük . . . a helyes és a helytelen közötti különbségtételre” (Héberek 5:14). Vagyis arra van szükségük, hogy legyenek elveik, tehát tudják, mi helyes erkölcsi szempontból, szilárdan higgyenek ezekben, és összhangban is éljenek velük. Hogyan adhatsz erkölcsi útmutatást a gyermekeidnek?

Először is vizsgáld meg, hogy neked milyen erkölcsi elveid vannak. Például lehet, hogy meg vagy győződve arról, hogy a paráznaság, vagyis a nem házas személyek közti szexuális kapcsolat, helytelen (1Tesszalonika 4:3). A gyermekeid bizonyára ismerik az álláspontodat, sőt, talán még idézni is tudnak olyan bibliai részeket, melyek alátámasztják. És ha megkérdezik őket a házasság előtti nemi kapcsolatról, lehet, hogy rögtön azt válaszolják, hogy helytelen.

De ennél többre van szükség. Egy könyv megjegyzi, hogy némelyik fiatal csak látszólag ért egyet a szüleivel a szexualitással kapcsolatban. Ezt írja: „[A fiatalok] nem elég biztosak magukban ahhoz, hogy saját véleményt alkossanak. Ha váratlan helyzetbe kerülnek, nem tudják, mit lenne helyes tenniük, és összezavarodnak” (Sex Smart). Pontosan ezért van szükség az erkölcsi elvekre. Hogyan tudsz segíteni a gyermekeidnek, hogy nekik is szilárd erkölcsi elveik legyenek?

Tedd egyértelművé, hogy mik az elveid.

Te is azt vallod, hogy a szexuális kapcsolat csak a házasságon belül megengedett? Ha igen, akkor világosan és gyakran mondd el a gyermekeidnek. Egy könyv beszámol róla, hogy a kutatások szerint „azokban a családokban, melyekben a szülők egyértelműen a gyermekeik tudtára adják, hogy szerintük helytelen a tizenévesek közti szexuális kapcsolat, nagyobb a valószínűsége, hogy a fiatalok nem kezdenek el túl korán nemi életet élni” (Beyond the Big Talk).

Természetesen, ahogy már említettük, pusztán azért, mert elmondod, hogy mik az elveid, a gyermekeid még nem feltétlen fogják követni is azokat. Ám ha a szülőknek szilárd elveik vannak, az jó alap ahhoz, hogy később a gyermekeiknek is legyenek saját elveik. Továbbá tanulmányokból kiderül, hogy sok fiatal végül elfogadja a szülei elveit, még ha kamaszkorban esetleg nem is követi azokat.

PRÓBÁLD KI: Említs meg egy friss hírt, melynek alapján könnyen tudtok beszélgetni a szexualitásról. Például ha egy szexuális bűncselekményről van szó a hírekben, ezt mondhatnád: „Elborzaszt, hogy egyes férfiak csak eszköznek tekintik a nőket. Szerinted miért gondolkodnak így?”

Segíts a gyermekeidnek, hogy teljes képük legyen a szexualitásról.

Szükség van a figyelmeztetésre (1Korintusz 6:18; Jakab 1:14, 15). De a Biblia elsősorban Isten ajándékaként mutatja be a szexualitást, nem pedig úgy, mint ami Sátán csapdája (Példabeszédek 5:18, 19; Énekek éneke 1:2). Ha csak a veszélyeiről beszélsz a gyermekeidnek, torz és a Szentírással ellentétes nézet alakulhat ki bennük. Corrina, egy fiatal francia lány ezt mondja: „A szüleim mindig csak arról beszéltek, hogy mennyire helytelen a szexuális erkölcstelenség, és emiatt úgy gondoltam, hogy a szex kizárólag rossz lehet.”

Tegyél meg mindent, hogy a gyermekeidnek teljes képük legyen a szexualitásról. Nadia, egy Mexikóban élő anya, ezt mondja: „Mindig arra törekedtem, hogy a gyermekeim megértsék, hogy a szexualitás gyönyörű és természetes, és hogy Jehova Istentől van, akinek az volt vele a célja, hogy az emberek örömet találjanak benne. Ám csak a házasságon belül van helye. Örömet is adhat, de fájdalmat is okozhat, attól függően, hogyan élünk vele.”

EGY JÓ TANÁCS: Ha legközelebb a szexualitásról beszélgetsz a gyermekeddel, emeld ki a jó oldalát is, és törekedj rá, hogy kedvező benyomása legyen róla. Ne félj attól, hogy Isten csodálatos ajándékaként beszélj a szexualitásról, melyben majd neki is része lehet, ha házasságot köt. Azt is éreztesd vele, hogy bízol abban, hogy ragaszkodni fog Isten irányadó mértékeihez.

Segíts a gyermekednek felmérni a következményeket.

Ahhoz, hogy a fiatalok jó döntéseket tudjanak hozni az élet bármely területén, fel kell tudniuk mérni a lehetőségeket, és aztán mérlegelniük kell az előnyöket és a hátrányokat. Ne gondold, hogy elég, ha tudják, mi helyes, és mi helytelen. Emma, egy ausztrál keresztény nő ezt mondja: „Ha visszagondolok a fiatalkoromban elkövetett hibáimra, azt kell mondjam, hogy Isten irányadó mértékeinek az ismerete még nem jelenti azt, hogy az ember egyet is ért velük. Elengedhetetlen megérteni, hogyan válnak a javunkra ezek az irányadó mértékek, és hogy milyen következményekkel jár, ha áthágjuk azokat.”

A Biblia segítséget nyújt ebben, hiszen a parancsolatok mellett sok esetben arra is rávilágít, hogy milyen következményei lesznek egy helytelenségnek. Például a Példabeszédek 5:8, 9 arra buzdítja a fiatalokat, hogy kerüljék a paráznaságot, ’hogy másoknak ne adják méltóságukat’. Ezek a versek rámutatnak, hogy aki nemi kapcsolatot létesít anélkül, hogy házasságot kötne, az nem elég szilárd jellem, nem tart ki az elvei mellett, és így elveszíti az önbecsülését. Ha később szeretne megházasodni, aligha lesz vonzó egy olyan személynek, akiben megvannak ezek a tulajdonságok. Ha a gyermeked elgondolkodik azon, hogy Isten törvényeinek a figyelmen kívül hagyása milyen fizikai és érzelmi veszélyekkel jár, és milyen kárt tehet az Istennel ápolt kapcsolatában, az megerősítheti az elhatározását, hogy ragaszkodni fog azokhoz. *

PRÓBÁLD KI: Szemléltetésekkel segíts a gyermekednek megérteni, hogy milyen bölcsek Isten irányadó mértékei. Például ezt mondhatod: „A tábortűz jó, az erdőtűz viszont rossz. Mi a különbség a kettő között, és hogyan függ ez össze azzal, hogy Isten határok közé szorította a szexualitást?” A Példabeszédek 5:3–14 alapján segíts a gyermekednek megérteni a paráznaság káros következményeit.

Takao, egy 18 éves japán fiú, ezt mondja: „Tudom, hogy azt kell tennem, ami helyes, de állandóan küzdök a testi vágyaimmal.” Azok a fiatalok, akik így éreznek, vigaszt meríthetnek abból, hogy mások is harcolnak ezzel. Még a buzgó Pál apostol is elismerte: „amikor azt akarom tenni, ami helyes, a rossz van meg nálam” (Róma 7:21).

Fontos, hogy a fiatalok megértsék, hogy ennek a küzdelemnek van jó oldala is. Arra ösztönözheti őket, hogy gondolják át, milyen emberré akarnak válni, és hogy megkérdezzék maguktól: „Mit is akarok? Kézbe venni az életemet, és olyan emberré válni, akinek vannak elvei, és ragaszkodik is azokhoz, vagy pedig azt tenni, amit mindenki más, vagyis engedni a vágyaimnak?” Ha a gyermekednek szilárd erkölcsi elvei vannak, bölcsen tud majd dönteni.

^ 3. bek. Ebben a cikkben néhány nevet megváltoztattunk.

^ 10. bek. Az Őrtorony 2010. november 1-jei számának 12–14. oldalán több javaslatot is olvashatsz, hogy hogyan kezdeményezhetsz beszélgetést a gyermekeiddel a szexualitásról, és hogyan tudod a koruknak megfelelően felvilágosítani őket.

^ 22. bek. Bővebben olvashatsz erről a „Fiatalok kérdezik: Jobbá fogja tenni a szex a kapcsolatunkat?” című cikkben, mely az Ébredjetek! 2010. áprilisi számában jelent meg; Jehova Tanúi kiadványa.

KÉRDEZD MEG MAGADTÓL:

  • Mi mutatja, hogy szilárd erkölcsi elvei vannak a gyermekemnek?

  • Elsősorban hogyan beszélek a gyermekemnek a szexualitásról? Úgy, mint amely Isten ajándéka, vagy úgy, mint amely Sátán csapdája?