Tudtad?

Szokás volt fuvolázni a temetéseken Jézus napjaiban?

▪ A Biblia beszámol arról, hogy az ünnepeken gyakran hallatszott fuvolaszó (1Királyok 1:40; Ézsaiás 5:12; 30:29). Ám említést tesz egy temetésről is, ahol fuvoláztak, és a leírásban nem esik szó más hangszerekről. Máté evangéliumában egy zsidó elöljáróról olvashatunk, aki arra kérte Jézust, hogy gyógyítsa meg haldokló lányát. Mikor Jézus az elöljáró házához ért, „meglátta a fuvolásokat meg a zajongó sokaságot”. Ebből tudta, hogy a gyermek már halott (Máté 9:18, 23).

Vajon Máté feljegyzése pontos, és csakugyan szokás volt fuvolázni a temetéseken? A bibliafordító William Barclay ezt mondja: „Az ókori világban szinte mindenütt, így Rómában, Görögországban, Föníciában, Asszíriában és Palesztinában is a fuvola síró hangja elválaszthatatlanul összefonódott a halállal és a tragédiával.” A Talmud szerint akármilyen szegény volt is egy zsidó férfi az első században, áldozott arra, hogy a feleségét egy siratóasszony és két fuvolás kíséretében temesse el. Josephus Flavius, az első században élt történetíró feljegyezte, hogy amikor i. sz. 67-ben eljutott Jeruzsálembe a hír, hogy a rómaiak legyőzték a galileai Jotapata városát, és lemészárolták a lakóit, „sokan még fuvolásokat is fogadtak, hogy gyászdalaikat kísértessék” (A zsidó háború, 263. o.).

Mit követtek el a Jézus mellett kivégzett gonosztevők?

▪ A Biblia rablóknak nevezi ezeket a gonosztevőket (Máté 27:38; Márk 15:27). Egyes bibliai lexikonok szerint a Szentírás, a bűncselekmény típusától függően, más-más szóval nevezi meg a bűnözőket. A görög kleptes szó olyan tolvajra utal, aki ügyel rá, hogy ne lepleződjön le. Ezt a kifejezést használja a Biblia Iskariót Júdásra, aki titokban a tanítványok pénztartójából többször is pénzt vett ki (János 12:6). A lestes szó viszont olyan valakit jelöl, aki erőszakot alkalmazva rabol, és utalhat még felkelőre és lázadóra is. A Jézussal kivégzett férfiak az utóbbiak voltak. Az egyikük a beszámoló szerint ezt mondta: „teljes mértékben azt kapjuk, amit megérdemlünk a tetteinkért” (Lukács 23:41). A szavaiból kitűnik, hogy a bűnük több volt egyszerű lopásnál.

A két rablóhoz hasonlóan Barabást is lestesnek nevezi a Biblia (János 18:40). A Lukács 23:19 ezt írja róla: „a városban történt valamilyen zendülésért vetették börtönbe, és gyilkosságért.” Világos, hogy nem pusztán tolvaj volt.

Tehát, bár a Jézus mellett kivégzett gonosztevőkről azt olvassuk, hogy rablók voltak, valószínű, hogy zendülésben, sőt gyilkosságban is részt vettek. Bárhogy volt is, a római kormányzó, Poncius Pilátus jogosnak látta, hogy oszlopra feszítsék őket.