Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért foglalkoznak sokan az okkultizmussal?

Miért foglalkoznak sokan az okkultizmussal?

Miért foglalkoznak sokan az okkultizmussal?

AZ, HOGY ki hogyan válaszol erre a kérdésre, nagyban függhet attól, hogy hol él, milyen vallású, és milyen kultúrában nőtt fel. Felétek miért vonzódnak az emberek az okkultizmushoz? Talán az itt felsorolt okok valamelyike miatt.

Kíváncsiság: Az ember természeténél fogva kíváncsi, az okkultizmust pedig áthatja a titokzatosság. Sokan elgondolkodnak rajta, hogy valamiféle rejtélyes erő áll-e az okkultizmus mögött. Mások azért próbálják ki a ouijatáblát (ábécés deszkalapot), illetve azért olvasnak horoszkópot, mert kíváncsiak, hogy valóra válik-e a jóslat. Megint mások elmennek egy spiritiszta szeánszra, vagy egy médiumhoz fordulnak.

Szórakozás: Az utóbbi években rengeteg olyan könyv, film és számítógépes játék jelent meg, amely okkult témákat vagy ókori, pogány vallásos babonákat dolgoz fel. Az ilyen jellegű termékek némelyike ráadásul nyíltan ábrázolja az erőszakot és a szexet.

Aggodalom a jövő miatt: A Biblia megjövendölte, hogy „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek” (2Timóteusz 3:1). Csakugyan nehéz időket élünk, és sokan fordulnak tanácsért okkultizmust gyakorló személyekhez, például asztrológusokhoz, látnokokhoz, tenyérjósokhoz vagy médiumokhoz. „A mi szakmánk ahhoz a kevés üzletághoz tartozik, amelyet nem érintett a gazdasági válság – jelentette ki egy médium. – Az emberek általában nem jókedvükben keresnek meg minket.” Egy kanadai látnoknő pedig ezt mondta: „Mostanában egyre több üzletember keres meg. Sokszor az irodai magánvonalukon vagy a mobiljukon hívnak fel, és csak suttognak.” Hozzátette még: „Régebben ezek az emberek többnyire nem hittek az ilyesmiben, és kínosnak érezték volna, hogy egy médiumhoz forduljanak.”

Betegség: Egyes országokban azok, akik súlyos betegek, gyakran elveszítik a hitüket az orvosokban, és inkább természetgyógyászokhoz fordulnak, akik okkult módszereket alkalmaznak. Lehet, hogy valamilyen átoknak vagy varázslatnak tulajdonítják a betegséget, ezért a beteg barátai vagy rokonai nagy valószínűséggel egy csodadoktortól vagy kuruzslótól kérnek segítséget. Persze a varázslat feloldásáért rendszerint tekintélyes összegeket hagynak ott.

Védelem és szerencse reményében: Afrika egyes területein a falusi emberek fizetnek egy „prófétának”, aki valamelyik karizmatikus egyházhoz tartozik, hogy űzze ki a közösségből a rossz szellemeket. A szertartás keretében varázsitalt és „szentelt vizet” isznak. Másutt az emberek azért mennek spiritiszta médiumhoz, hogy szerencsét kérjenek az új házukra vagy egy sírra.

A gyermekek megóvása: Pápua Új-Guineában az anyák nem mennek ki a házból éjszaka a kisbabájukkal, mert attól félnek, hogy a gonosz szellemek esetleg ártanak a kicsinek. Ugandában pedig úgy próbálják megóvni a bajtól a csecsemőket, hogy a csuklójukra és a bokájukra zsinórt kötnek, melyen olykor még gyöngyök vagy kagylók is vannak.

Hozzátartozó halála: Sir Arthur Conan Doyle angol író elvesztette a fiát, az öccsét, a sógorát és az unokaöccsét az I. világháborúban. A feleségével zaklatottságukban és reménytelenségükben spiritiszta szeánszokra kezdtek járni, hátha tudnak beszélni elhunyt fiukkal. Sokan ma is azért fordulnak spiritiszta médiumokhoz, hogy kapcsolatba léphessenek elhunyt szeretteikkel. Egyes országokban az ősi vallások és az úgynevezett keresztény egyházak is azt tanítják, hogy az emberek halálát feldühödött szellemek okozzák puszta rosszindulatból. Emiatt különféle kötelező, költséges szertartásokat végeznek, nehogy még több haláleset történjen a faluban.

Halottaktól való félelem: A halállal és a halottakkal kapcsolatos elképzelések óriási hatással vannak az emberek mindennapjaira. Számos országban mindenféle szertartással, köztük önmegsebzéssel igyekeznek megbékíteni a halottakat, vagy bizonyítani az irántuk érzett szeretetüket. A csendes-óceáni szigeteken bizonyos népek körében az özvegy férfiaknak és nőknek a gyászuk jeleként hónapokig feketében kell járniuk, nem mozdulhatnak ki a házból, és nem ehetnek az elhunyt házastársuk kedvenc ételeiből. Előfordul, hogy ennek a szokásnak a gyakorlói depressziósak lesznek, megbetegszenek az éhezéstől, sőt akár meg is halhatnak.

Látható tehát, hogy az emberek sok minden miatt foglalkoznak az okkultizmussal. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megértsük, ki az igazi forrása az okkult tanításoknak. Vegyük hát kezünkbe a Bibliát, az egyetlen olyan könyvet, amely minden kérdésünkre választ ad az okkultizmussal kapcsolatban.