¡Kʼaʼabéet k-salvartaʼal!

U TÉENJEAKILEʼ, búul upʼéel mina yaan naatsʼ tiʼ u kaajil Pittsburgh (Pensilvania, Estados Unidos). Nueve tiʼ le máaxoʼob ku meyajoʼob ichiloʼ, maʼ páajchaj u jóoʼloʼobiʼ, ka pʼáatoʼob 73 metros yáanal luʼum. Baʼaleʼ tu yóoxpʼéel kʼiineʼ, le máakoʼobaʼ páajchaj u jóoʼsaʼaloʼob, yéetel mix baʼal úuchtiʼob. ¿Bix úuchik u jóoʼsaʼaloʼob?

Le máaxoʼob salvartoʼoboʼ, tu nuʼuktubaʼob yéetel u mapailoʼob le minaoʼ bey xan yéetel upʼéel localizador (GPS), ka tu beetoʼob upʼéel jool de 65 centímetros u kóochil tak tuʼux yaan le máakoʼoboʼ, ka tu jaloʼob bey upʼéel jaula ichileʼ. Jujuntúulil úuchik u jóoʼsaʼaloʼob teʼ tuʼux kun kíimloʼob kaʼachoʼ. Tuláakloʼob jach kiʼimakchaj u yóoloʼob yéetel tu tsʼáajoʼob u diosboʼotikil úuchik u salvartaʼaloʼob.

Maʼ xaaneʼ toʼoneʼ mix bikʼin kun úuchultoʼon le baʼax úuch tiʼ le máakoʼobaʼ, yéetel maʼ xaaneʼ maʼ ken k-antal tu chiʼ kíimil. Kex beyoʼ, tuláakloʼon kʼaʼabéet k-salvartaʼal, tumen maʼ tu páajtal k-púutsʼul tiʼ le muʼyajiloʼob ku taasik le kʼojaʼaniloʼ, le chʼíijiloʼ yéetel le kíimiloʼ. Job, utúul máax meyajt Dios úuchjeakileʼ, tu yaʼalaj: «Le xiib sijnal tiʼ koʼoleleʼ, jach kóom u kuxtal chuup xan tu yéetel mukʼyajiloʼob. Bey jeʼel bix le lool ku séeb tijil chéen pʼel u xíitileʼ; ku máan ku tsʼoʼokoleʼ ku saʼatal bey boʼoyeʼ» (Job 14:1, 2). Kex tumen óoliʼ tres mil quinientos jaʼaboʼob aʼalaʼak le tʼaanoʼobaʼ, láayliʼ jach táan u béeychajloʼobeʼ, tumen tak teʼ kʼiinoʼobaʼ mix máak ku páajtal u púutsʼul tiʼ le kíimiloʼ. Jeʼel tuʼuxak ka kajlakoʼon yéetel jeʼel bukaʼaj ka k-kanáantbaeʼ, tuláakloʼon kʼaʼabéet salvartaʼal tiʼ le muʼyajiloʼ, tiʼ le chʼíijiloʼ yéetel tiʼ le kíimiloʼ.

Le cientificoʼob yéetel uláakʼ máaxoʼob jach xooknajaʼanoʼobeʼ táan u yilkoʼob bix jeʼel u maas chowakkíintikoʼob u kuxtal wíinikeʼ. Junmúuchʼ máakoʼobeʼ ku yaʼalikoʼob táan u yilkoʼob u «xuʼulskoʼob le baʼax beetik u jáan kíimil máakoʼ» yéetel táan u «kaxtikoʼob bix maʼ u kíimil máak». Baʼaleʼ, kex yaʼab baʼax tsʼoʼok u beetaʼal utiaʼal u maas chowaktal u kuxtal máakeʼ, tak bejlaʼeʼ chéen 70 wa 80 jaʼaboʼob ku kuxtal máak, jeʼex úuchik u yaʼalik le salmista óoliʼ tres mil quinientos jaʼaboʼob bejlaʼeʼ (Salmo 90:10).

Kex wa ka wilik le kuxtal jeʼex tu yilil Job wa kex maʼatecheʼ, ken máanak le jaʼaboʼoboʼ yaan a «saʼatal» jeʼex u saʼatal le boʼoyoʼ, yaan a pʼatik a amigoʼob, a láakʼoʼob, a wotoch yéetel tuláakal le baʼaxoʼob yantechoʼ. Jeʼex tu yaʼalaj rey Salomoneʼ «máaxoʼob kuxaʼanoʼobeʼ u yojeloʼob bíin kíimikoʼob, baʼaleʼ kimenoʼobeʼ maʼ u yojeloʼob mix baʼaliʼ maʼ xan tu náajaltikoʼob mix baʼal, tumen ku tuʼubsaʼaloʼob» (Eclesiastés 9:5).

Jeʼex u yaʼalik le Bibliaoʼ, le kíimiloʼ tsʼoʼok u beetik u jach muʼyaj máak. Le oʼolaleʼ, tuláakloʼon kʼaʼabéet k-salvartaʼal tiʼ le maas jach nojoch enemigo yantoʼonaʼ (Romailoʼob 5:14; 1 Corintoiloʼob 15:26). Mix upʼéel tiʼ le baʼaxoʼob ku beetaʼal utiaʼal u chowakkíintaʼal u kuxtal máak jeʼel u salvarkoʼon tiʼ le kíimiloʼ. Baʼaleʼ, Jéeoba Dios, le Máax beetmil wíinikoʼ, yaan baʼax tsʼoʼok u beetik utiaʼal u salvarkoʼon.

[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 3]

Foto utiaʼal Gene J. Puskar-Pool/Getty Images