EGY i. e. IV. században élt fiatal makedón férfi, Nagy Sándor fontos szerephez juttatta Görögországot * a világ színpadán, sőt a bibliai történelem ötödik világhatalmává tette. A korábbi világhatalmak a következők voltak: Egyiptom, Asszíria, Babilon és a méd–perzsa birodalom.

Nagy Sándor halála után a görög birodalom több részre szakadt, és hanyatlani kezdett. Ám Görögország még jóval a birodalom letűnése után is hatással volt a kultúrára, a nyelvre, a vallásra és a filozófiára.

A bibliai feljegyzések szerint Istennek egyetlen prófétája sem volt tevékeny abban az időszakban, amikor Görögország világhatalom volt, és egyetlen ihletett bibliai könyv sem íródott akkor. Mindazonáltal Görögország is szerepet kap a bibliai próféciákban. Továbbá a Keresztény Görög Iratok, melyet általában Újszövetségnek neveznek, gyakran utal Görögország befolyására. Erre példa a Dekapolisznak nevezett tíz hellenisztikus város, melyek közül jó néhány Izrael területén volt. A Dekapolisz név egy görög szóból ered, melynek jelentése ’tíz város’ (Máté 4:25; Márk 5:20; 7:31). A Biblia többször említi ezt  a területet, és a történelmi feljegyzések, valamint a színházak, amfiteátrumok, templomok és fürdők maradványai is igazolják, hogy létezett.

A Biblia ezenkívül sokszor utal a görög kultúrára és vallásra, különösen a Cselekedetek könyvében, melyet Lukács, az orvos írt. Nézzünk néhány példát.

Pálnak az i. sz. 50-ben tett athéni látogatása kapcsán a Biblia azt írja, hogy a város ’tele volt bálványokkal’ (Cselekedetek 17:16). A történelmi bizonyítékok megerősítik, hogy Athénban és a környező városokban valóban rengeteg bálvány és szentély volt.

A Cselekedetek 17:21 azt mondja, hogy „az athéniak mind, meg az ott tartózkodó idegenek . . . semmi mással nem töltötték szabad idejüket, mint azzal, hogy valami újat mondjanak, vagy valami újra figyeljenek”. Thuküdidész és Démoszthenész írásai alátámasztják, hogy az athéniak előszeretettel töltötték beszélgetéssel és vitatkozással az idejüket.

A Biblia még arról is beszámol, hogy ’az epikureus és a sztoikus filozófusok vitába szálltak’ Pállal, sőt az Areopáguszra vitték, hogy többet halljanak arról, amit mondani szeretne nekik (Cselekedetek 17:18, 19). Athénban köztudottan sok filozófus volt, epikureusok és sztoikusok is.

Pál utal egy athéni oltárra, melyen a következő felirat állt: „Egy ismeretlen Istennek” (Cselekedetek 17:23). Ezt az ismeretlen Istennek szentelt oltárt valószínűleg a krétai Epimenidész állította.

Az athéniakhoz intézett beszédében Pál idézi a következőket: „Mert az ő leszármazottai vagyunk.” Ezeket a szavakat nem egyetlen költőnek tulajdonította, hanem ’a köztük levő költőknek’ (Cselekedetek 17:28). Nyilvánvalóan két görög költőre, Aratoszra és Kleanthészre utalt.

Nem csoda hát, hogy egy tudós erre a következtetésre jutott: „A Pál athéni látogatásáról szóló beszámoló azt az érzést kelti bennem, mintha egy szemtanú beszámolóját  olvasnám.” Ugyanez mondható el arról a leírásról is, mely Pál kis-ázsiai, efézusi élményeit ecseteli. Az első században ez a város még mindig erősen kötődött a pogány görög valláshoz, leginkább Artemisz istennő imádatához.

Artemisz temploma, az ókori világ hét csodájának az egyike, többször is meg van említve a Cselekedetek könyvében. Például Pál efézusi szolgálata feldühített egy ezüstművest, Demetriuszt, akinek a virágzó üzlete arra épült, hogy Artemisz-szentélyeket készített. A mérges Demetriusz azt mondta, hogy ’Pál meggyőzött egy igen nagy sokaságot, más nézetre bírta őket, nemcsak Efézusban, hanem szinte egész Ázsia tartományban, azt mondva, hogy amiket kézzel készítenek, azok nem istenek’ (Cselekedetek 19:23–28). Ezután Demetriusz felbujtott egy csőcseléket, mely ezt kezdte kiabálni: „Nagy az efézusiak Artemisze!”

Ha ellátogatsz Efézus romjaihoz, megnézheted azt a helyet, ahol Artemisz temploma állt. Az Efézusból származó ókori feliratok pedig azt is megerősítik, hogy az istennő tiszteletére bálványokat készítettek, és hogy több ezüstműves is tevékenykedett a városban.

Körülbelül 200 évvel Nagy Sándor előtt Jehova Isten prófétája, Dániel ezt írta a világ feletti uralomról: „íme, egy kecskebak jött napnyugat felől az egész föld színe felett, és nem érintette a földet. A kecskebak szemei között pedig egy feltűnő szarv volt. Ment a kétszarvú kos felé . . . dühödt erővel futott feléje . . . leütötte, letörte a két szarvát, a kosban pedig nem volt erő, hogy megálljon előtte. Az tehát leterítette a kost a földre, összetaposta . . . A kecskebak pedig nagyon felfuvalkodott; de amint hatalmassá vált, a nagy szarva letört, és feltűnő módon négy másik nőtt a helyébe az egek négy szelének irányába” (Dániel 8:5–8).

Kikre vonatkoztak ezek a szavak? Maga Dániel adja meg a választ: „A kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Perzsiának a királyait jelenti. A szőrös kecskebak Görögország királya; a nagy szarv pedig, mely a szemei között volt, az első király” (Dániel 8:20–22).

Gondolj bele! A Biblia már a babiloni világhatalom idején megjövendölte, hogy a következő világhatalom a méd–perzsa birodalom lesz, majd pedig Görögország. Továbbá, ahogyan arról már korábban volt szó, a Biblia még arról a részletről is írt, hogy ’amint hatalmassá válik, a kecskebak nagy szarva’, vagyis Nagy Sándor ’letörik’, és négy másik lép a helyébe, sőt még azt is leírta, hogy egyikük sem Nagy Sándor leszármazottja lesz (Dániel 11:4).

Ennek a próféciának minden részlete beteljesedett. Nagy Sándor i. e. 336-ban király lett, és hét éven belül legyőzte a hatalmas perzsa királyt, III. Dáriuszt. Ezt követően folytatta birodalmának a kiterjesztését, mígnem i. e. 323-ban fiatalon, 32 évesen meghalt. Őt egyetlen egyeduralkodó sem követte a trónon, és egyetlen leszármazottja sem lépett a helyébe. Ehelyett négy hadvezére, Lüszimakhosz, Kasszandrosz, Szeleukosz és Ptolemaiosz vették át a birodalom irányítását, miután „királynak kiáltották ki magukat”, olvashatjuk  egy történelmi témájú könyvben (The Hellenistic Age).

A hadjáratai során Nagy Sándor egyéb bibliai próféciákat is beteljesített. Például Ezékiel és Zakariás próféta, akik az i. e. VII. és VI. században éltek, megjövendölték, hogy Tírusz városa el lesz pusztítva (Ezékiel 26:3–5, 12; 27:32–36; Zakariás 9:3, 4). Ezékiel még arról is írt, hogy a köveit és a porát „a vízbe vetik”. Beteljesedtek ezek a szavak?

Nézzük meg, mit tettek Nagy Sándor seregei i. e. 332-ben Tírusz ostromának idején. Összeszedték Tírusz szárazföldön fekvő részének a romjait, és a törmeléket a tengerbe hordták, töltést építve Tírusz szigetéhez. A stratégia bevált, és Tírusz elesett. „A Tírusz pusztulásáról szóló próféciák a legkisebb részleteikben is beteljesedtek” – jelentette ki egy XIX. századi kutató, aki a helyszínen járt. *

Nagy Sándor hódításai nem teremtettek békés, szebb világot. Egy tudós, aki tanulmányozta az ókori görög birodalmat, megjegyezte: „Az átlagemberek életkörülményei . . . alig változtak valamit.” A történelem folyamán ez a jelenség újra meg újra megfigyelhető volt, és ez ismét csak a Biblia szavait támasztja alá: „ember uralkodik emberen a maga kárára” (Prédikátor 8:9).

A csalódást okozó uralmak azonban nem fogják a végtelenségig követni egymást, ugyanis Isten létrehozott egy kormányzatot, amely sokkal magasabb rendű bármely emberi uralomnál. Ez a kormányzat, Isten Királysága az emberi uralmak helyébe lép, az alattvalói pedig valódi, tartós békében és biztonságban élhetnek majd (Ézsaiás 25:6; 65:21, 22; Dániel 2:35, 44; Jelenések 11:15).

Isten Királyságának a Királya nem más, mint Jézus Krisztus. A hataloméhes, közönyös emberi uralkodókkal ellentétben Jézust az Isten és az emberek iránti szeretet vezérli. A zsoltáríró ezt jövendölte róla: „megszabadítja a segítségért kiáltó szegényt, az elnyomottat is, és bárkit, akinek nincsen segítője. Megszánja az alacsony sorút és a szegényt, a szegények lelkét megmenti ő. Az elnyomástól és erőszaktól megváltja lelküket” (Zsoltárok 72:12–14).

Ilyen uralkodót szeretnél? Ha igen, vizsgáld meg a bibliai történelem hatodik világhatalmát, Rómát, ugyanis a római uralom idején született meg a megjövendölt Megmentő, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberi történelemben. Olvasd el ennek a cikksorozatnak a hatodik részét, mely a következő számban fog megjelenni.